T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az erdőgazdálkodás Somogy megyében
ban, Baranya megyében egy helyen 3 kazánban égettek hamuzsírt.) 18 A hamuzsírégetésnek sok erdő esett áldozatul. így pusztult el a székesfehérvári őrkanonokság birtokához tartozó vádéi és szentmiklósi erdő Hiemer bérleti ideje alatt A székesfehérvári custos Mernyén is égettetett hamuzsírt, 19 de a középbirtokosok is szívesen űzték ezt az erdei mellékiparágat. Zombori Vitorágban bükkösét áldozta fel erre a célra, Rosty János Eddén és Gesztiben főként cserfákból álló erdejét vágatta le 1769 előtt hamuzsírégetés céljából. 20 Hamuzsírt égettek nagy uradalmakban is. 1770-ben a csurgói Festetics-uradalom árendába adta a bocskádi erdőt hamuzsír égetése céljából. Ott már voltak - bár rongált állapotban - az égetéshez szükséges fészerek és tűzhelyek, ami arra mutat, hogy ezt az erdei mellékiparágat itt azelőtt is gyakorolták. Az uradalom a hamuzsírégető vállalkozóval kötött szerződésben leszögezte, hogy az elsősorban esett és dőlt fákat, továbbá vadgesztenyefákat égethet el. A fákat teljesen el kellett égetni, tuskójukkal együtt. Az uradalom évente 800 mázsa hamuzsírt kívánt, melynek nettó mázsájáért 4 forint 30 krajcárt fizetett. A napszámosok fizetéséhez 300 forinttal járult hozzá. Nyolc évvel később ez az uradalom már a maga kezébe vette a hamuzsírégetést, és a hamuzsírégető mesterekkel kötött szerződés szerint azokat készpénzzel fizette. A bocskádi urasági hamuzsírégető üzemben 4 láda hamuzsírt kellett évente égetni. A napszámosok minden kanna hamu után 18 krajcárt kaptak. A hamuzsírfőzéshez és kalcináláshoz 21 szükséges fát az uradalom adta, úgyszintén az élelmezéshez szükséges gabonát, bort is napi áron. A Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 219.p. Bojt Lajos: A fehérvári őrkanonokság birtokainak története a XVII. század végétől 1833-ig. Bp. 1935. 124. p. OL Esterházy hercegi lt. Rep. 35. Fasc. Z. Nr. 899. 418-36. f. A hamuzsírégetés munkafolyamata: a fát elégették, majd a hamut kádakban kilúgozták, vasüstökben lepárolták és kiégették vagy kalcinálták (eltávolították belőle a vizet és a benne maradt szerves anyagot), ez utóbbi kemencékben történt. (Szécsi Zs. I. m. 648. p.) 59
