T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

mesterek a készpénzen kívül 2 hold szőlőt és rétet kaptak még saját használatukra.

22 A Somogy megyei hamuzsírégetés XVIII. századi méreteit, sajnos, nem sikerült pontosan nyomon követnünk, mert csak a fenti szórványos adataink vannak. A középuradalmakban folyó erdőpusztításokról mindössze a két említett adat áll rendelkezésünkre, noha ott lehetett a legnagyobb méretű az erdők hamuzsírégetéssel való hasznosítása. Erre Mária Terézia erdőrendtartásának szövege mellett Berzeviczy Gergely 1802-ben megjelent munkája is utalt. Konkréten ezt először a Vas megyei Farkas-erdő XVII - XVIII. századi gazdálkodástörténetének áttekintésében láthattuk, mely a faállomány elpusztulásának gazdasági életünk számára pótolhatatlan értékveszteségeire mutat rá. Az egész országban felégetett erdőterület kb. 4 millió holdra volt tehető.

24 Az erdő fáit ekkor nem tekintették értéknek megyénkben. Igen jellemző erre, hogy amikor Mária Terézia 1769-ben bevezetett erdőrendtartása előtt és után az országban a törvényhatóságok igyekeztek legalább részben külön statútumokkal is elősegíteni az erdők megóvását, Somogy megyében 1769-ben mindössze az erdőőrök fegyverviselési szabadalmát szögezték le törvényhatósági rendeletben (az urasági hajdúk és szőlőpásztoroké mellett). Erdővédelmi intézkedésekre pedig 1771-ből van mindössze egy megyei statútum, mely az erdők sorozatos égetésével {„statútum de succensione silvarum") volt kapcsolatban. Ez szigorú büntetést helyezett kilátásba az erdők égetői vagy azok pártolói ellen. (Elsősorban a pásztorokról, ill. a kondásokról vagy erdei bujdosókról volt itt szó.)

2 Más dunántúli megyékben, pl. Mosonban 1750-ben már megyei statútumban rendelték el a faültetést, 1771-ben pedig az erdővágást korlátozták, erdei legeltetés tilalmára, a fahántás és OL Festetics keszthelyi lt. Csurgói contractusok 5-10. és 47-8. p. Berzeviczy Gergely: Ungarns Industrie und Commerz. Weimar 1802. 13. p. Idézi: Lesenyi F. i. m. 1940. 39-40. p. Juhász Lajos: A vasmegyei Farkas-erdő a XVII - XVIII. században. Századok, 1937. Pótfüzet. 569-74. p. Kolos vári-Ó vári: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Bp. 1902. V/l. k. 642. p. Uo. 644. p. 60