T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A magyar királyi dohánygyár és Pécs kapcsolata (1909-1946)

őrségi palota, át kellett helyezni a villamos vágányokat. A város és a Dohányjövedék vezetői (Makai polgármester és Susits miniszteri tanácsos aláírásával) 1937-ben írt alá megállapodást, amely 10 évre biztosította a Pécsi Közlekedési Vállalat és a dohánygyár együttműködését.

14 A dohánygyár Pécs életének egy kicsit különálló, de nagyon értékes „darabja" volt. Szép kivitelű épületei, egészségügyi berendezései, mely utóbbiakhoz nemcsak az orvosi rendelő, váró, hanem az óvoda is hozzásorolható, tágas, szép parknak is beillő zöld területe és a tágas, bekerített telekről felszálló kellemes dohányillat vonzóvá tette ezt a tízezer négyszögöles területet. A dohánygyár alkalmazottai munkásai, noha egy hierarchikusan tagolt állami vezetés alatt állottak, mégis mélyen gyökereztek a város társadalmába is. Amikor a II. világháború utolsó napjai eljöttek, a dohánygyár vezetőinek drámai szavakkal leírt beszámolója adja Pécs akkori történetének egyetlen hiteles forrását.

15 Kicsiben benne lüktet ebben a dokumentumnak is beillő jegyzőkönyvben az-az egész fejetlenség, a kibontakozás keresésének keserves mozzanatai, amelyek nagyban is jellemzői egy lezáruló és új felé elinduló korszaknak. S amikor a dohánygyár vezetői úgy érzik, hogy összeroppannak a rájuk háruló munka súlya alatt, akkor a város és a megye vezetőihez fordulnak segítségért, s úgy tűnik, azok most sem hagyják őket cserben.

16 A város és a gyár kapcsolata egy hosszú perióduson át, kipróbáltan jól működött. A város büszke volt a gyárra s annak alkalmazottai és munkásai pedig rászolgáltak arra a megbecsültségre, amellyel a dohánygyárat, mint Pécs egyik legmutatósabb, legreprezentatívabb üzemét, a városi közvélemény részesítette. FORRÁS: Előadás 1994-ben a Pécsi Napok rendezvényen. Pécsi Dohánygyár irattára. Iparvágányok építkezési ügyek. Pécsi Dohánygyár irattára, Igazgatósági bizalmas iratok. Jegyzőkönyv másolat. Uo. Igazgatói bizalmas, 2592/1945. iktatószám. 342