T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Tolna városának települése a 18. században

XVIII. Tolna városának betelepülése a XVIII. században „...az igazság feltárása segíti csak előre nemcsak a történettudományt, hanem közös dolgaink rendezését, a megértést és a megbékélést is. (Andrásfalvy Bertalan) A néprajz és a történettudomány egyik legfontosabb találkozási pontja a népek pusztulásának, a be- és kiköltözéseknek időszaka. Ezek jellegét a népi emlékezet jobban megőrzi, mint a hivatalos iratkötegek vagy akták tömege. Ugyanakkor azonban az események valódi hátterének megvilágításához, a panaszok gyökereinek megismeréséhez elengedhetetlenek a történettudomány tárházában található anyagok éppen úgy, mint azok objektív, érzelemmentes értékelése. Hazánk és népének történetében egyik igen fontos fordulópont volt a Rákóczi-szabadságharc, és ezért lényeges minden tényanyag, amely róla - a nép körében és a levéltárak mélyén - fennmaradt. Ezt egészítik ki azok a - nagyrészt közvetett forrásokon alapuló - „megsejtések", amelyek egy-egy kor lényegét emelik ki, éppen a néprajztudomány eszköztárával.

1 A Rákóczi-szabadságharc után következő megtelepedésnek, meggyökereződésnek nehéz problémáit ma már alig lehet a múlt szerteszét hullott apró mozaikkockáiból rekonstruálni. Ha azonban mélyre ásunk és megfelelő türelemmel rendelkezünk, akkor felderenghet előttünk egy-egy probléma megoldása, mely korántsem olyan egyszerű és egysíkú, ahogyan azt ma a történeti távlat látni engedteti. A Duna mentének egyik érdekes települése Tolna, amely a XVII-XIX. században „az egész alsó Duna mente paraszti műveltségének egyik központja, szellemi irányítója és meghatározója volt"? A török uralom utolsó szakaszában és az azt követő időkben ez azok közé a hajdan nagyhírű települések közé tartozott, amelye1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1974. 2 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. 89. 343