T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna XVIII. századi újratelepítésében és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén

égette Tolna városát, s akkor „úgy széllettek el az Tolna Városi lakosok, az ki hová vehette magát, úgy ment."

s Ezt a képet azért vázoltuk most fel, hogy némiképp érzékeltessük azokat a körülményeket, az akkori helyzetet, amelyben a ferences szerzetesek Tolnán éltek. Mert ott laktak végig. Utóbb, Wallis gróf egy 1725-ben kelt levelében, melyet Tolna vármegye rendjeinek írt az őt az „eretnekek" pártolásával vádoló tolnai plébános feljelentésére, pontosan leírja, hogy milyennek látta Tolnát, amikor először nyargalt végig a kihalt településen. Leírja, hogy nem talált ott mást, mint 16 földbe süllyedt házat és ferences barátokat. Ezért döntött úgy, hogy az akkori szokások, „szabályok" szerint, amelyek csak egy vallású települések alapítását tették lehetővé, Tolnára csak római katolikus vallású lakosok betelepülését engedélyezi. Egyébként azt is megtehette volna - hangzik a levél -, hogy miként gróf Sinczendorf (Zinserdorf) vagy Gyulai hadsereg tábornok, ő is német luteránusokkal telepítse be Tolnát, Kakasdot és Belaczot, az akkor kapott birtokát.

9 Ez a levél világosan jelzi, hogy Tolnán nem „vallásváltás" történt, hanem átgondolt, egy valláson levők betelepítése. S hogy a „homogén" vallás a római katolikus lett, azt a nyomorúságban is kitartó ferences barátok mozdították elő. A földesúrnak mindegy volt. A ferences páterek Tolnán plébánosi teendőket is végeztek, erre utal az első páternél már említett „parochus" kifejezés. 1713ból származó másik adat ezt ugyancsak alátámasztja. Ez évben a szekszárdi apátság templomának anyakönyvében Spaich Péter páter neve szerepel, mint „parochus Tolnensis". Spaich páter öt nyelven beszélt, müveit ferences volt, aki a dunaföldvári zárda fejlesztőjeként szerzett nagy érdemeket.

10 Utóda Tolnán János páter, aki a Tml Közgy. iratok. 10:322/1722. 2. tanú Johan Marcus Győr megyei colonus tanúvallomása. - Hivatkozik rá: FRICSY Ádám: Kettős vallásváltoztatás Tolnában. Kézirat a Tolna megyei Levéltárban. Szekszárd, 1970. 9 TML Közgyűlési iratok. 1730/3320. Georgius Olivér Wallis comes levele Tolna vármegye rendjeihez, 1725. április 18. kelettel Mersina Siciliából. 10 FRICSY 1971. 9. p. - Hivatkozik BRÜSZTLE II. 639. p., továbbá a Szekszárdi Plébánia Anyakönyv, I. adataira. 312