T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Dunántúli kisvárosok pályái (összegző elemzés)

hírt: táblázatba foglaltuk a lakosság foglalkozási megoszlását az arról részletesen hírt adó 1900 és 1910. évben. Ugyanakkor meg kellett ismernünk azokat a leírásokat is, amelyek e települések életét, közgazdasági helyzetét, geográfiai adottságait stb. mutatják be. Ezek a szövegek e demográfiai és foglalkozási sokszínűség mellett nagyon eltérő belső gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségekről és tényekről adtak hírt. Forrásként Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati és történelmi szempontból c. két kötetes, 1865 és 1866-ban megjelent munkáit, a hivatalos helységnévtárakat és a Pallas Nagy Lexikon igen alapos szócikkeit használtam. Kiegészítésként és esetenként a települések monográfiájának adatai mellett elsősorban a korabeli helyi sajtó és a levéltári anyag egyes adatait kellett még figyelembe venni. Ez elsősorban akkor történt, ha valamilyen gazdasági vagy társadalmi jelenség a szokásostól eltérő fejlődésére kellett magyarázatot kapnom. Kutatásaim eredménye a következőkben foglalható össze: A mai kisvárosok elődeinek közigazgatási státusa a századfordulón általában nagy- és kisközség, hiszen Komárom nem tekinthető a mai kisváros elődjének, s mindössze Kőszeg volt szabad királyi címmel felruházott rendezett tanácsú város a XIX. század második felében. A foglalkozási szerkezetet tekintve a települések nagyobb hányadában (30-ban) az iparral foglalkozó lakosság aránya meghaladta a kereső népesség egynegyedét, sőt volt olyan település is (Mosón, Sárvár), ahol annak felénél is több volt. E települések jelentékeny részében a kereskedelemnek jutott kiemelkedő szerep. Ahol a kereső népesség 5 % feletti rétege kereskedelemmel vagy hitelélettel foglalkozott, ott ez a gazdasági ág „vitte a prímet" a gazdasági élet egészében. A közlekedés többnyire előmozdította ennek a gazdasági ágnak felemelkedését. Volt olyan település (pl. Dombóvár), ahol a közlekedésben dolgozók aránya a keresők 28 %-a volt! Ezek a kereskedelem és a közlekedés szempontjából fontos települések rendszerint éppen a vasútvonalaknak, a közlekedési csomópont jellegüknek köszönhették felemelkedésüket. Van azonban a településeknek egy harmadik, kisebb csoportja. A táblázatban vizsgált 43 település közül 12 tartozik ide. Ezekben a lakosságnak több mint a fele mezőgazdasági és őster307