T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Dunántúli kisvárosok pályái (összegző elemzés)

nyomán kisközségi státusban maradhatott még a település járási székhellyé válása után is ! Ekkor már, tulajdonképpen az 1870-es évektől egyre nagyobb szerephez jutó „gründolásoV idején a települések életének vizsgálatához a legfontosabb gazdasági és társadalmi mutatók szolgálhatnak iránytű gyanánt a történésznek. S e vizsgálatok közös alapját a hivatalos statisztikák képezik. A gazdasági élet fejlettségét, hátterét, fejleszthetőségét, s így egy-egy település tekintélyét, súlyát ebben az időszakban a népessége számának növekedésével vagy csökkenésével lehet lemérni. A tanulmányom vázát képező táblázatokban ezért a mai dunántúli kisvárosokban az 1836-1890 és 1880-1890, továbbá az 1900-1910 közötti népességszám-változást vizsgáltam meg. Ezek az adatok érdekes következtetések levonásához vezethetnének, ha nem lenne több forráskritikai nehézség, amelyet a következtetéseink levonásakor figyelembe kell vennünk. Az azonban egyértelműen kiderül ezekből az adatokból, hogy az egyes településekben ez idő tájt végbement népességszám-növekedés szoros összefüggésben volt a vasútvonalak kiépülésével, a jobb közlekedési lehetőségekkel. A települések egy részének népességszám-növekedése 1880-1890 közé esett, amely köztudottan ezen a területen az ipar átalakulásának első időszaka volt. Önmagában azonban a népesség számát jelző adatok nem sokat mondanak, fontos azt is megvizsgálnunk, hogy miként alakul a népesség foglalkozási megoszlása, milyen rétegek alkotják e települések belső társadalmát. Erről is a hivatalos statisztikák adnak 306