T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Dunántúli kisvárosok pályái (összegző elemzés)

is, amelyeknek múltját senki sem vizsgálta, illetve nem maradt róla semmiféle könyvtári feljegyzés. Ha tehát korrekt összehasonlítást akarunk végezni, akkor ezt csupán azonos források alapján tehetjük meg, s csak akkor fordulhatunk más forrásokhoz vagy feldolgozásokhoz, ha a megjelölt forrásban hiányzanak az adatok vagy félreérthetők, esetleg ellentmondásosak. Ez a módszer viszont magában hordja annak veszélyét, hogy a kép, amelyet felrajzolunk, nem teljes. De - véleményem szerint - egy kutatónak inkább kell ezt választania, mint azt, hogy az összehasonlítás nem korrekt, igazsághű, s a jobb feldolgozottság igazságtalanul az egyik vagy másik település javára billenti a mérleget. Feladatomnak tartom, hogy számot adjak a rám kirótt munka eredményeiről, s bemutassam a mai dunántúli kisvárosok pályáit, jobban mondva e pálya kezdetét, ahogyan az a történeti források alapján megállapítható volt. Ha a térképre tekintünk, azonnal kiderül, hogy a mai kisvárosok a Dunántúlon majdnem egyenletes eloszlásban terülnek el. Ez a térkép azonban arról is számot ad, hogy ezeknek a kisvárosoknak „eredeté", hivatalos státusa mennyire eltért egymástól 130 esztendővel ezelőtt. Találunk közöttük szabad királyi várost (Komárom) - igaz, ez csak nevében azonos a mai „utóddal" -, van közöttük rendezett tanácsú város (egymástól eltérő, a múltban kialakult sajátos közigazgatási formákkal), nagy forgalmú és kisebb forgalmat lebonyolító mezőváros, sőt több falu is. A közigazgatási státus az 1860-as években a település egész arculatát kifejező tényező volt: nemcsak azt mutatta tehát, hogy mi a helye az ország települései között, hanem azt is, hogy mi a szerepe a maga kisebb vagy nagyobb körzetében, „környezetében". Utóbb, ahogy a települések arculata a jobbágyfelszabadítás után „modernizálódott", amikor kiszakadva az uradalmak szervezetéből önálló életet kezdett kialakítani több, azelőtt azzal nem rendelkező mezőváros és falu, akkor ezekben az uraság mellett vagy helyett a helyi önkormányzat egyre nagyobb szerephez jutott. Ekkor, - különösen az 1871. évi községi törvény után - a közigazgatási státus már nem mindig fejezte ki a község valódi szerepét és helyzetét a környék és az ország életében. így történhetett meg pl. az, hogy Barcs, amely Budapest után a legnagyobb forgalmat lebonyolító hely volt az 1880-as években, az 1871. XVIII. te. - az első községi törvény 305