T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

Ezek az adatok mindenképpen a területen a népesség tömörülését mutatják, a nagyobb településekre költözködésről árulkodnak. Itt azonban fel kell figyelnünk arra a tényre, hogy 1937-1944 között a megyei városokban élő népesség aránya csökkent (vö. 1. és 3. táblázat adatait), bár számszerűen nőtt. Ez az arányeltolódás a terület egészében beállott változás és az át-, illetve visszacsatolt területek várostalanságának következménye. Vajon milyen tendencia állapítható meg a külterületi lakott helyek vonatkozásában? 1910-ben a külterületi lakott helyek számát - még az egységesen lefolytatott statisztikai felmérések adatai alapján is - különböző adatokkal jelzik. A sok, néhány fővel feltüntetett szórványtelepülések esetében kézenfekvő a határ egyes területeinek összevonása. Az igazságot leginkább megközelítő 1913. évi helységnévtár konkrét adatai alapján 2187 külterületi 301