T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

lakott hely volt Dél-Dunántúlon, 180 131 fő lakossal, amely a terület népességének 12,4 %-át alkotta ekkor.

83 1944-ben Dél-Dunántúl területén a helységnévtár 3138 külterületi lakott helyet tüntet fel.

84 E helységnévtárban - sajnos - a szórványok népességszámáról nem találunk adatot. így csupán azt állapíthatjuk meg, hogy a szórványtelepülések száma megnőtt, vagyis a nagyobb településeken megnövekedett számú lakosság mellett a külterületeken is megnövekvő számú lakossággal kell számolnunk. Ennek oka sokrétű lehet; a gazdálkodás és a különböző „célfeladatok" ellátása mellett (vasúti őrházak, erdészházak, útkapróhajlékok stb.) a külterületre húzódást a bombázásoktól való félelem is előmozdíthatta, de oka lehetett ennek a háborús élelmiszerhiány és a beszerzési nehézségek miatt az önellátó gazdálkodásra törekvés lehetőségének megragadása is. A háború befejeződése után újabb nehézségek következtek, nemcsak a gazdálkodás, hanem általában az élet minden területén. Az 1944. évi helységnévtár - amely már a háború után került feldolgozásra és ennek bizonyságaként orosz nyelvű magyarázatot is találunk benne - megjelöli az átcsatolt településeket. Ezek a háború menete szerint automatikusan kerültek vissza a második világháború előtti államhatárok közé. így Baranya megyében 24 nagyközségből 12 került ismét Jugoszláviához, amelyekben 25923 főnyi lakosság élt. A népesség egésze több mint 50 ezer fővel csökkent az újbóli átcsatolás miatt. Zala megyében több mint 100 ezer főt érintett ez a változás. A 36 nagyközségből 11 került át Jugoszláviához, amelynek népessége az összes nagyközség lakosainak 37 %-át alkotta. Számításaink szerint - melyet a helységnévtár adatai alapján végeztünk - Zala megye lakosainak több mint 27 %-a került ismét Jugoszláviához.

85 Ezzel természetszerűen ismét velejárt a közlekedési hálózat „megcsonkulása", s más, emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő események (menekülő áradat, bosszúhadjárat, stb.). Az 1910. évi statisztikai adatok forrása: MSK 42. és 48. köt. továbbá a Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913. Bp. é. n. Magyarország helységnévtára. 1944. Szerk. M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal Bp. é. n. A fenti munka adatai alapján végzett számítás. 302