T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

kadt, mert a folytatólagos vasút- és útvonalak egy része az országgal ellenséges érzületű szomszédos állam kezébe jutott. E tanulmánynak nem célja az, hogy a békekötés következtében beállott új helyzet minden oldalú elemzését adja, de itt is rá kell mutatnunk azokra a külső tényezőkre, amelyek a gazdasági életre bénítóan hatottak, és ezzel az egész társadalom, és ezen belül az egyes települések lakóinak életét tették nehézzé. El kell tekintenünk a mélyebb elemzésektől, és csupán a településhálózatra koncentráltan vizsgáljuk meg azokat a konkrét problémákat, amelyek a statisztikai adatokkal adnak képet a területen kialakult új helyzetről. A legfontosabb probléma: a közlekedési hálózat megcsonkítása, a nagy forgalmú határ menti települések elzárása a „természetes" háttértől, a déli irányba nyúló vonzáskörzet teljes elszakadása. Ez érvényes volt a határ mentén fekvő minden településre. A helyzet jellemzésére most csupán Barcsot és a vele 1928-ban közigazgatásilag egyesített Drávapálfalva helyzetét tekintjük át. 5 Mindkét településen 1910-1920 között csökkent a népesség. Ebben nemcsak a háborús vérveszteség, a munkaalkalmak csökkenése tükröződik, hanem elsősorban a két település földrajzi helyzete is. 1920-ban 2000-en felül volt Barcson az ellátatlanok száma, s ezért a szerb hadsereg által megszállt ezen területen a gabonarekvirálások már előrevetették az éhínség rémét.

66 A községnek 302 %-os pótadót kellett kivetnie, hogy a szerb hadsereg ellátásának eleget tudjon tenni. Amikor pedig a szerb hadsereg 1921 augusztusában - a békekötés értelmében - elhagyta ezt a területet, és végre a település elkezdhette élni a megszakadt régi életét, egyszerre lezárult a behozatal és a kivitel útja. A drávai hajóforgalom szünetelt, a Dráván átívelő hidakon is lezárták a forgalmat. Ez a pár felvillantott helyzetkép igen jellemző erre a korra. Ugyanezt vagy ehhez hasonlót találunk ekkor a határfolyóvá előlépett Dráva partján mindenütt, de másutt is, ahol régen kialakult Magyaroszág Helységnévtára. 1944. 656. p. Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML.) Barcs község iratai 19201944. A barcsi főszolgabíró iratai 1765/1920., 2858/1920., 1964/1920. Uo. 603/1920. Új Somogy, 1922. július 6. „A trianoni béke megbénította Barcs fejlődését" c. cikk 1. p. 290