T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

baráti és üzleti kapcsolatoknak vetett véget a béke-diktátummal kijelölt új határvonal. A településhálózatban ismét súlyponteltolódások jöttek létre, s ezt elősegítették a falusias térség belső változásai is. A földreform törvények és rendeletek elemzése azt a szándékot sugallja, hogy a falvak népét meg kellett nyugtatni, az óriási latifundiumok közé szorított kis- és nagyközségek, sőt még a puszták népe számára is lehetőséget kellett adni a földszerzésre, a megélhetési alap biztosítására. Ezt a célt szolgálta az 1920-ban megalkotott XXIX. törvénycikk és az ehhez kapcsolódó és ennek végrehajtásáról gondoskodó 8420/1920. ME sz. rendelet. Ez a házhelyek és a kishaszonbérletek kérdését szabályozta. Ezek a kishaszonbérleti szerződések több községben lecsillapították a földéhséget és földínséget, de a földbirtokmegoszláson nem változtattak semmit. Ezt újabb törvények voltak hivatva megtenni. Az 1920. évi XXXVI. te, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság volt hivatott végrehajtani. Ezeknek a törvényeknek a végrehajtását községenként kellene feldolgozni. A történettudomány mai állása szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy területenként ezek jelentős változásokat nem hoztak.

69 Lényeges kérdést érintett az 1921. évi XLI. te, a vagyonválsági törvény. A vagyonválság célja az államháztartás egyensúlyának helyreállítása végett szedett egyszeri súlyos vagyonadó, amely a földreform vagyonválságról szólt, s eredetileg minden birtokot terhelt volna. Utóbb pl. a Kaposvári Pénzügyigazgatóság már csak 62 vagyonválságos földbirtokról készített javaslattervezetet az 1920-as években, amely végül csak 57 nagybirtokost érintett közvetlenül, mert pl. a piarista kusztodiátust mentesítették Gunst Péter: A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920-30-as években). In: A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században (1849-1949). Budapest, 1976. 382. p. - Kanyar József: Adatok Somogy megye agrárgazdaságának és agrártársadalmának történetéhez a két világháború között. In: Fejezetek Somogy megye történetéből. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, 1983. 39-46. p. Kanyar i.m. 47. p. 291