T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

XIII./B A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950) Az első világháború a települések életét érintette mélyen, hiszen a mozgósítás, a katonai behívások a férfiak nagy részét vitte el a frontokra, s az otthoni munkát az asszonyoknak és a férfiak kevésbé munkaképes részének kellett ellátnia. A településhálózatban - ilyen körülmények között - változásra nem is lehetett számítani. A települések egymáshoz való viszonya nem változott. Legfeljebb a vasútvonalak mentén fekvő településekben lett élénkebb a forgalom, lüktetőbb az élet, mentek a katonavonatok, hadiszállítások és a haditermelés lendítette fel a forgalmat. Ugyanakkor a békés termelés lelassult, nyersanyag és munkáskéz hiánya nehezítette az életet.

63 A háború vége, a két forradalom és az idegen megszállás döntő és hosszú ideig tartó változásokat nem hozott, annál nagyobbak voltak azok a változások, amelyek a trianoni békekötés értelmében ezt a területet érintették. A Dél-Dunántúl négy megyéjének összesen 21.042 négyzetkilométert magában foglaló területéből 2251 négyzetkilométert a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak ítéltek, tehát az általunk vizsgált terület 10,5 %-kal lett kisebb. Ennek megfelelően a népességszám is csökkent. 1910-ben az átcsatolt területen 181.335 lakos élt, és ez az egész Dél-Dunántúl akkori népességének 15,3 %-avolt.

64 A településhálózat fejlődése szempontjából döntő csapás volt az, hogy a jól kiépített közlekedési hálózat egyszerre megszaKonkrét adatok találhatók erre T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején. Budapest, 1985. 71-110. p. továbbá uo: Az ipartörténet területi kutatásainak néhány problémája (Dél-Dunántúl ipara az első világháború idején). Századok 1980. 6. sz. 991-1008.p. A területszámításra: A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 1. rész. Magyar Statisztikai Közlemények (Továbbiakban: MSK) 1. és 2. köt. (Budapest, 1902 és 1904) 10. és 22. p. - Népességszámításra: A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest, 1913. MSK. 48. köt., továbbá az 1930. évi népszámlálás 1. rész. MSK 83. köt. 12. p. adatai alapján végzett számítás. 289