T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
200 éves a Simontornyai Bőrgyár
Friedek tímársága volt. Az általuk fizetett magas adó összegét mindössze egy kocsmáros közelítette meg, aki 100 forintot fizetett. Simontornya többi iparosa és kereskedője jóval kevesebb adót fizetett és munkaerőt foglalkoztatott. 22 Az 1828-ban még egy segéddel dolgozó Fried Salamon egyenrangú volt a mezőváros másik hat iparosával 1876-ban a tímárüzem élre tört, és a mezőváros legeredményesebben dolgozó önálló vállalkozása lett. Az első száz év-a feudalizmus gazdasági és társadalmi rendjének sok kötöttsége, az iparosok munkájából bőséges sápot húzó rendszere ellenére - a simontornyai tímármühely fejlődését, eredményes működését hozta magával. 1786-ban Simontornya egész népességének másfél százaléka foglalkozott csak iparral, 1876-ban pedig már hét százaléka. A tímármühelyben 1876-ban a simontornyai iparosok négy százaléka dolgozott (Lásd 1. és 4. ábrát!) A tímármühely fejlődésében nagy szerepe volt a mezőváros kedvező fekvésének, a Sió bőséges vizének, a vállalkozó ügyességének, de legnagyobb és döntő szerepe a névtelen tímársegédeknek, inasoknak és napszámosoknak volt. Hogyan éltek, miként dolgoztak a tímárműhely munkásai akkor? írásbeli dokumentumok hiányában nehéz életüket végigkövetnünk, de minthogy a munkás élete - egy iparágon belül - ekkor még alig különbözött az ország egyes területein, más szerencsésebb, az írásbeli forrásanyagot megőrző üzemek adatai alapján képet alkothatunk életükről. Elsőként a tímársegédek munkáját tekintsük át, azokét, akik a mesterrel együtt áztatták, cipelték, kezelték a bőröket, egészségtelen levegőben töltötték napjaikat, izmaik erejét, tüdejük, szemük épségét, egész életük legszebb és leghosszabb időszakát adva bele munkájukba. Kötelességeiket, csekélyke jogaikat céhszabályok írták körül. 23 Hogyan lehetne ma már megállapítani, hogy miként bánt a tímármester segédeivel és inasaival? Több forrás beszél arA Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának 1876. évi statisztikai jelentése. Sopron, 1878. II. rész. II. füzet. 890-891. p. (A továbbiakban: A soproni kamarajelentése.) Vö.: A pécsi tímárok céhszabályai. Lásd: Vörös Márton: A céhek és manufaktúrák bérmunkásai. (In: A pécsi bőrgyár 52-64. p.) 220
