T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Szigetvár a kapitalizmus kezdetén

A per végtelenül lassan haladt előre, de hogy a fölszín alatt mennyire izzott Szigetvár lakosainak belső ellenállása, azt mi sem mutathatja jobban, mint az, hogy a per döntő szakasza előtt: 1865. január 11-én Szigetvár járás főszolgabírója a községi ülésen tanúsított „illetlen és elöljáróhoz nem illő, faragatlan maguk viselete miatt" a város két esküdtjét azonnali hatállyal elmozdította, és helyettük „az urasági képviselő határozott kívánata értelmében" két másik polgárt tett meg községi esküdtnek. Minthogy ez teljesen szabálytalan volt, utóbb megszüntette az 1861-ben alkalmazott un. képviselők jogkörét, és azt kívánta, hogy a volt cs. kir. szolgabírói hivatal által fölállított népképviselők jegyzékét mutassák föl. A jövőre vonatkozólag pedig elrendelte, hogy az ott jelenlévő választott képviselők helyett a legtöbb adót fizetők közül jelöljenek ki 20-at, akiknek a nevét vele is közöljék.

16 Miután így a város vezetését intézők közül a „veszedelmesebbeket", - akik föltételezhetően a város közönségének bizalmát élvezték, - sikerült eltávolítani, sor kerülhetett az úrbéri per „továbbvitelére". Az 1865. december 18-án „becsomózott" szigetvári összesítési és legelőelkülönözési perben 1866. február 11-én született meg az első bírósági ítélet. E szerint a szigetvári lakosok birtokaként a következő területet jegyezték föl: 276 hold belsőség, 2070 hold rét és szántóföld, 246 hold plébánosi, 87 hold templomi birtok, 100 hold Szigetvár városi birtoka, 4 hold a ferenceseké, 168 hold a Veress családé, 5 hold pedig a görög nem egyesült lelkészé volt. (Meg kell jegyeznem, hogy a holdak tört részét elhagytuk: a holdat mindenütt 1200 négyszögöles magyar holdnak vették.) A bírósági ítélet a legelőjárandóság kiadását, a tört holdakkal együtt számítva, összesen 2960 magyar hold után rendelte el. Ebből azonban levonták a görög lelkész és a Veress család birtokrészét, s így 75 86/100 úrbéri telek, továbbá a tanító, a jegyző, a templom, a város és a ferences barátok birtoka után is számítva, összesen 93 39/100 „eszméled telek" után rendelte el a telkenkénti 5 hold legelő kihasítását. Összesen 467 magyar hold, vagyis az addigi közös legelőnek valamivel több mint a fele került volna így Szigetvár lakosainak birtokába. A szigetváriaknak állítása szerint Uo. Szigetvári Múzeum anyaga 1865. 2542. sz. 202