T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két vegyes lakosságú mezővárosában a 18. század végén

házban zsellérként teljesített úrbéri kötelezettségeket, míg az ötödik hazátlan zsellérként évi 8 forint bért fizetett. Közülük ketten jól, hárman közepesen dolgoztak, négyen éltek jól, és egy nyomorúságos sorban volt. Mindannyian a helybeli céh tagjai voltak. Mohácson a három lakatos közül ketten dolgoztak jól, egy közepesen, de életszínvonala mindegyiknek jó volt. Ketten laktak saját házban, egy bérleményben, de mindhárman tisztán mesterségükből éltek, „vagyonuk" nem volt. A bőriparhoz tartozó mesterek közül a tímárok száma Tolnán három, Mohácson egy, Tolnán mindhárman jól dolgoztak és kényelmesen éltek. Mindegyik két-két segédet alkalmazott, és kettőjüknek 2/8, a harmadiknak 1/8-ad telke volt. Saját házban laktak és a budai céhbe voltak mesterként bejegyezve. Mohácson csak egy tímár lakott, aki közepesen dolgozott és közepesen is élt. Egy legénye volt, saját házban lakott és tisztán mestersége után adózott a megyének, vagyona nem volt. Ebben a mezővárosban azonban feljegyeztek még egy kordován bőrkészítő mestert is, aki magyar volt. Magyarországon tanult, közepesen dolgozott és élt. Céhen kívüli volt. Vagyona nem volt, saját házában lakott, mestersége után adózott. Szíjgyártó Tolnán három, Mohácson pedig hat volt. Egy legény és három inas volt még e műhelyekben, illetve Mohácson 4 legény és két inas. Tolnán mindegyik mester jól dolgozott, életszínvonala csupán egynek volt közepes. Éppen ennek az utóbbi mesternek és még egy másiknak volt egy-egy nyolcad telke. A harmadik mester városi házban élt minden teher nélkül. Mindhárman idegen országban születtek és a szekszárdi céhbe tartoztak. Mohácson a hat mester közül öt már Magyarországon tanulta meg a mesterségét. Mindannyian céhtagok voltak. Egy dolgozott közülük jól és élt kényelmesen, a másik öt közepesen dolgozott és élt. Vagyona egynek volt, a többi mesterségéből élt. Egy mester élt bérelt házban, a többinek saját háza volt. Ehhez az iparághoz sorolták később a fésűkészítőket. 1786ban Tolnán találunk egy mestert, aki egymaga dolgozott. Minősítése jó, életszínvonala közepes, Budán tanult, az ottani céhnek tagja. Egy özvegyi műhely vezetésére jött Tolnára. Nyolcad telke volt, saját házban lakott. Úgy tűnik megtalálta Tolnán a számítását. 183