T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején
gaszkodtak előbbi földjeikhez, mert - a csere esetén - a földesúri szomszédságtól féltek. Tapasztalatból tudták, hogy egyszerű fakerítéseik csekély védelmet nyújtanak az urasági cselédek és marháik ellen. A falvakban megvolt az igény arra, hogy a birtokrendezést a település formájának bizonyos rendezésével is összekössék. Ez nem is csoda, hiszen Somogy megye falvaiban is gyakran felszállott a vörös kakas. Drávaszentmártonban a földesúr által elkészíttetett írásos rendezési terv megismerése során a volt jobbágyok belsőségeik rendezését is kérelmezték, melyet azonban a földesúr képviselő is elutasított, mondván, hogy erre a földesúr nem köteles. 32 A legáltalánosabb és a legnagyobb tömeget érintő kérdés az úrbéri birtokperekben a legelő- és az erdő elválasztása volt. Erre a problémakörre azért kell e rövid összefoglalás keretében is kitérni, mert a paraszti gazdálkodás lényegét érintő változásokat hozott mindkettő. A megye néhány területén, különösen a Dráva vidékén nagyrészt a mostoha természeti adottságok miatt már a török kor óta a lakosság állattartásból élt. A legelő „ rendezés", néhol „ újrarendezés" ezt a paraszti állattartást támadta meg alapjaiban. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést először számokban. 1849 előtt végrehajtott úrbéri perekben 35 községben összesen 1146 7/8 úrbéri telek után kaptak a jobbágyok és zsellérek legelőt, mégpedig községenkénti átlagban 10,71, telkenkénti átlagban 11,38 magyar holdat. 1849 után rendezett községekben a legelő községenkénti átlaga 10,79, telkenkénti átlaga 11,43 magyar hold volt, 33 vagyis lényeges különbség a két politikailag különböző korszakban kiadott legelő mennyiségében nem állapítható meg. A számok mögött meghúzódó valóság azonban már más. A sok legelőpanasz közül az egyik különösen megrázó. A mocsoládi jobbágyok adták elő, hogy a földesurak úgy tagosították földjüket, hogy a közbirtokosok magánbirtoka három oldalról körülveszi őket. Előadják, hogy úgy élnek a falujukban, mint amikor egy háznak csak egy ablaka van. Kérelmezték, hogy a réteket és a legelőt Uo. Kadarkút, Hencse, Büssü, Drávaszentmárton. Somogy megye úrbéri anyagának adatai alapján végzett számítás, amelynek alapadatait lásd T. Mérey i.m. 1965. 180-212. p. 170
