T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején

legalább a falu alatt vagy felett helyezzék el, mert - mint írták 1850-ben - akkor érdemes lenne tanyát építeni rá, és ezzel Somogyban utat történek, „a legcélszerűbb gazdálkodásban példák leszünk a somogyi volt jobbágyságnak". Kétségbeesett kísérlet volt ez részükről, mert a volt jobbágyok, akik közt sok volt a negyedtelkes - olykor 3

Á óvat is gyalogoltak, amíg parányi földjükre kiértek, s így csupán az állattartás könnyíthetett volna sorsukon.

34 Itt jegyezzük meg, hogy az 1860-as években végrehajtott ítélet során a közel 1400 holdas közös legelőből a jobbágyoknak alig 330 holdat mértek ki.

35 A varjaskériek ugyancsak rájuk erőszakolt rossz, cserjés legelő miatt panaszkodtak 1856-ban, amelynek az lett a következménye, hogy az azelőtt marhát tartó és abból élő falu elszegényedett, állatot tartani nem tudott. Ugyanez volt a helyzet Szentbalázson, ahol a falu 1862 áprilisában a harmadfokú bíróság előtt tett panaszt, amely szerint az elkülönözéssel az uradalom gödrös és vízmosásos helyre szorította őket, s olyan, azelőtt cenzusos földeket kaptak úrbéri földként, amelyet addig rétnek és szántóföldnek sem tudtak használni. A 2000 holdas közös legelő megnyirbálása pedig barmaik eladására kényszeríti és így koldusbotra juttatja őket.

36 Még súlyosabb gazdasági problémát okozott és a kezdődő fejlettebb paraszti gazdálkodást is lehetetlen helyzet elé állította néhány birtokcsere. Ez történt pl. Alsósegesden, ahol a földesúr ugyancsak rétet adott szántóföld helyett, s noha a minőséget menynyiséggel próbálta pótolni, a 900 négyszögöl helyett adott 1200 négyszögöles hold homokos föld trágyázás mellett sem termetté meg a lucernát és lóherét, az teljesen kiégett ebben a rossz összetételű földben.

37 Még súlyosabb gazdasági problémát okozott a somogyudvarhelyieknek az 1857-ben rájuk erőszakolt csere, A földesúr a faluhoz közeleső réteket olyan posványos és homokos területtel pótolta, amelyet csak az egész falu megkerülésével lehetett elérni, amelyre szállást sem építhetnek. Addigi rétjeikben szálSmL. Kacskovics Bánó lt. Mocsoládi per. Uo. Úrbéri perek. Mocsolád (a per folyamán a földesúr téglavetőjét kellett a kérdéses helyről eltávolíttatni.) SmL. Úrbéri perek. Varjaskér, Szentbalázs. Uo. Úrbéri perek. Alsósegesd. 171