T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején

Másrészük örökváltság-szerződést köthetett, mint pl. a szili uradalomhoz tartozó gadácsi zsellérek, akik 30 zsellértelek és 138 hold legelőt 5278 forinttal váltattak meg, amelyet öt évi részletben fizethettek ki. Volt azonban pusztai sorba süllyedt falu is (Tótváros és Visz), amelyek lakói hasztalan bizonyították úrbéri zsellérként tett szolgáltatásaikat.

20 Arra az óriási anyagi megterhelésre, amelyet a kuriális zsellérek megváltása az egyes embereknek jelentett, csupán a nyimi zsellérek úrbéri perére hivatkozom. 1851-ben néhány nyimi zsellért kurialistának nyilvánítottak, noha ők a többi úrbéres nyimi zsellérhez hasonlóan a „hadjáratok" alkalmával bebizonyítottan úrbéresként szolgáltak. A földesúr ügyvéde ezt az érvet azzal próbálta értéktelenné tenni, hogy maga a földesúr is végzett szállításokat a háború idején Horvátországba. Végül is e szerencsétlen zsellérektől a 3 éven át elmulasztott kötelező napszám fejében évi 300 ve. krajcárt és fél pozsonyi mérő terményt, vagyis fejenként 80 váltó forintot kívántak, amelyet az úrbéri bíróság meg is ítélt.

21 Figyelemre méltó a kereki zsellérek esete is: az úrbéri birtokrendezésekkel kapcsolatos földesúri visszaéléseknek különös formáját mutatja. 1850-ben a kereki zsellérek bepanaszolták egykori földesurukat: Csapodyt, hogy az 574 főből álló községnek, amely 140 éve települt, az utolsó 40 esztendőben elvette irtásföldjét, úgy hogy sem szántóföldjük, sem ugaruk, sem rétjük nem maradt, s így marháik az utcán bolyongtak. 1843-ban végül is haszonbérbe kapták tőle az elvett földeket. A földesúr azonban eladta birtokát Satzger Krisztián Dániel kereskedőnek, és az elvette tőlük az árendás földeket. Csapody védekezésében előadta, hogy a kerekiek zsellérek voltak, akik az 1848. évi forradalom idején megtagadták a szolgáltatások teljesítését, s ezért foglalta vissza a haszonbérbe adott szántóföldeket és réteket 1849. október 27-én.

22 Somogyban viszonylag nagy volt a kuriális zsellérek száma,, hiszen a török után majdnem néptelenül maradt megyében még a XIX. században is aránylag sok volt a betelepítés.

23 Vö. részletesebben T. Mérey i. m. 1965. SmL. Úrbéri perek. Nyim. SmL. Főnökségi iratok 1850. III. 764/850. Vö. T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. Kaposvár, 1962. 166