T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Rendhagyó válogatás egy életműből

egyik jele volt: megnyílt az út a külföldi tudományos intézmények eredményeinek, munkamódszerének stb. megismerése előtt. 1963ban jutottam ki először külföldre, három hetes tanulmányútra Csehszlovákiába. Ennek az útnak első állomása Pozsony volt. Életem fő vágya teljesült akkor, amikor a hegyen emelkedő várát megpillantottam, majd aztán Selmecre utazhattam, hivatalosan bányatörténeti emlékeket keresve, de a szabadidőben apám és apósom közös főiskolai múltjának helyszíneit jártam be. Végül Nyitra volt a fő cél, ahol a levéltárban a Trencsén megyéből arató munkára Somogyba szegődött szlovák munkások életkörülményeit vizsgáltam, keresve az okot, ami ilyen messzire vetette őket otthonuktól. Utóbb az ott végzett kutatásaim eredményeit a Dunántúli Tudományos Gyűjteményben publikáltam. Nyitrán találkoztam egy roppant képzett levéltárossal, Gergelyi Otmárral, aki nemcsak azzal lepett meg, hogy kiválóan beszélt magyarul, jól tudott latinul, hanem azzal is, hogy kitűnően ismerte országunk minden problémáját, tájékozott volt a mindennapi kérdésekben is. Kérdésemre elmondta, hogy a raktárban dolgozva minden héten meghallgatja a Szabó család c. rádiós „regényt", amely mindig „naprakész" problémákat tárgyal és járatja a Ludas Matyi c. szatirikus hetilapot. Ezt azért jegyzem itt fel, mert jellemző az akkori időkre: az említettek a határokon túl is kitűnő információs eszköznek bizonyultak az intelligens emberek számára. A munkámról beszélgetve Gergelyi Otmár hívta fel a figyelmemet arra, hogy Somogy megye egyik legkorszerűbben gazdálkodó nagybirtokosának iratanyagát a nyitrai levéltár őrzi, hiszen a Hunyady grófok birtokának központja Ürmény (Moimirovce) ebben a megyében volt. A következő évben azután szabadságot vettem ki és visszamentem Nyitrára, ahol átnéztem és fotózásra jelöltem ki az uradalmi központ levéltárának a somogyi birtokokra vonatkozó anyagát. (Magyarországon nem maradt e birtokokról anyag, a családi levéltári anyag 1956-ban égett el az Országos Levéltárban.) Az Országos Levéltár Filmtárában helyezték el az anyagot, de előbb lehetővé tették nekem a másolatok elkészíttetését. Jegyzeteim és e filmanyag segítségével összeállítottam egy 500 oldalas uradalomtörténetet, amit azonban - az akkori kiadási lehetőségek között - nem tudtam megjelentetni. A Mezőgazdasági Mú15