T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Rendhagyó válogatás egy életműből

anyagából 1958-ra készült el az első kézirat, amely alapját képezte a beadandó kandidátusi disszertációmnak, s amely 1959-ben jelent meg a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 23. számaként. Ezt több kisebb feldolgozás követte, amelyek közül egyet emelek ki, mint amely a legkedvesebb volt, s amely példázza mindenkori vonzalmamat az erdők irányában (III). 1961-ben került sor arra, hogy a már korábban benyújtott kandidátusi disszertációmat megvédjem. A bizottság elnöke Szabó István volt, az agrártörténetírás akkori vezető történésze. Opponenseim: Szántó Imre és Szabad György voltak. Parázs vita alakult ki arról, hogy valóban növekedett-e, vagy csökkent a telki föld a jobbágyok birtokában a Mária Terézia úrbérrendezését követően a reformkor végéig. E kérdés mélyebb megvilágításának utóbb egy egész tanulmányt szenteltem: „Somogy megye parasztsága és a földkérdés (1690-1848)" címmel, amely a Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 52. számaként látott napvilágot. Nagyon is a mélységekbe hatoló munkáról volt itt szó. Ekkor már igen sok kritikával vizsgáltam a feltárt anyagot. Munkamódszeremet már addigra kialakítottam. Hatással volt arra nemcsak a két kiváló történész: Babics András és Rúzsás Lajos példája, hanem az évek óta az Intézet néprajzkutatójaként ott dolgozó Andrásfalvy Bertalan látásmódja, illetve a néprajzkutatás szemlélete is. E munkamódszerről 1970-ben Debrecenben tartottam előadást, annak egy részlete álljon itt ebben a gyűjteményben (IV). A vita után a kandidátusi értekezés terjedelmes anyagát nem sikerült egyben kiadatni. Végül is két könyv és további tanulmányok sora lett belőle. Az első könyvet Somogy megye Művelődési Osztálya jelentette meg, s a disszertáció gazdaságtörténeti részét tartalmazta. A másik könyv az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot és a parasztság útját tekintette át a 18. század fordulójától az úrbéri birtokrendezés végéig. Az 1960-as évek azonban más változást is hoztak az életemben. Azonkívül, hogy 1961-ben kandidátus lettem, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen - ennek az okmánynak alapján - doktorrá fogadtak, 1962-ben pedig egy kislány édesanyja lettem, ez az évtized adta az első külföldi tanulmányút lehetőségét. 1955 óta, amióta az Intézet a Magyar Tudományos Akadémiához tartozott, a tudomány müvelésének lehetősége is megnőtt. Ennek 14