Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Baranya, Somogy, Tolna vármegyéket tűzzel vassal pusztították, egyébiránt most csendes együgyű földművesek. "

198 De nemcsak a rácok, a magyar lakosság is lassacskán eltűnik Bonyhád vidékéről, a Völgységből. Az idetelepített németek „egy félszázad alatt a magyarokat és szerbeket annyira kiszorították, hogy ma már a magyarok csak négy, a szerbek három helységben találtatnak, ezek is vegyesen. A hajdan tiszta rácz Tevel, jelenleg virágzó német mezőváros. - Hant község jegyzője azt írja: „A németek szaporodtak, a magyarok pedig fogynak. Valamint közönségesen lenni szokott, s noha fájdalmas és szégyen megvallani, de ahová a nyughatatlan német faj magát hé helyhezteti, az idővel a lomha magyart szülötte földjéről ki marja. "

2M Perczel Mór írja: „ A németek szorgalma, szerencséje kifogott rajtuk /a rácokon/, és ma már nincs egy falu sem tisztán rác Tolnában." Bonyhád szomszédságában fekszik Hidas. Magyar, német és rác nép lakta. „A rácok telepe Rácfalu (Ráchidasj, édesanyám birtoka, öröksége. Igen szép fajta, jámbor, engedelmes és istenfélő emberek voltak, anyám különös kedvencei. Mindent is elkövetett anyám, hogy fenntartassanak a germánok lassú terjeszkedése ellen: mely már a magyar faluban is túlsúlyra emelkedett. Fenn is tartottuk őket 1848-49-ig. De a Bach-korszak alatt nem volt védnökük, támaszuk az új törvényhozás szigora ellenében, annyira megfogytak, hogy ma már csak elvétve láthatók, telkeik nagyobb része németek kezére került. "

201 A magyarok és szerbek kiszorulását Hidas községből a Magyarország 1934. évi május 29-i száma: „Eltemették Hidas ősi templomát" című cikke jellemzi: "Sváb a katolikus, sváb a lutheránus, sváb a német református templom, a baptisták imaháza és sváb a felirat a hősök emlékszobrán is." 6. A rácok gazdálkodása A völgységi német nemcsak népszaporulatban, hanem vagyoni gyarapodásban is felülmúlta szerb falubelijét. A német a lehető legkisebb területet tartotta meg kaszálónak, szarvasmarhái részére inkább legelőket bérelt vagy szénát vásárolt a Sárközben, hogy mennél több intenzív művelést igénylő növényféleséget állíthasson el telkén. A szerb nagycsalád szívesebben pásztorkodik, a racka juh százával, ezrével legel a domboldalakon. A szerb ember szemében az állat a legnagyobb érték, hiszen az szolgáltatja a legtöbb hasznot: a táplálékot, a közlekedési eszközt, a ruha 198 Fényes Elek: Bonyhád és vidéke. Magyarország képekben 1868. évf. 33.p. 199 u.o. 36.p. 200 Egyed...lOO.p. 201 Az aranykor Tolnamegyében. Tm. Közlöny 1881. 98