Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Egy szerb tudós a nagycsaládi szervezet létjogosultságát azzal indokolja, igaz: a múlt század derekán, hogy „ tagjait megóvja az elszegényedéstől, a zsellérsorba jutástól. 19S A valóság azonban ennél keserűbb. Többnyire zsellérsorba kerültek a szerbek, a német gazdák zselléreivé. Ugyanakkor dohány- és szőlőtermesztéssel, fuvarozással és kupeckedéssel foglalkozó zsellérréteg is megfigyelhető szerb falvainkban. A kis- és nagycsaládos szervezet különbségét a következőkben világítjuk meg. A Tolna megyei német telepesek Európának azon tartományaiból kerültek ide, ahol az árutermelés már eléggé kibontakozott. A német családi szervezet pedig hozzáidomult a termelés bővülésének körülményeihez. Ez pedig a kiscsaládi szervezethez vezet. Mint ismeretes: az elsőszülöttség határozta meg az örökösödést. Óriási előnye volt, hogy az apai telket a legidősebb fiú osztatlanul örökölte (törzsöröklési rend). E szokás meghonosodásának köszönhetően nem aprozódott el a jobbágytelek, gátat vetvén a család elszegényesedésének. A német elsőszülött fiú kötelessége volt a testvérek kielégítése pénzzel vagy ingóságokkal. Ugyanakkor a zsellérsorba szorult testvérek, tudván boldogulásuk útját-módját, igyekeztek valami módon földhöz jutni, többnyire egy szőlődarabkához. Ha ez eleinte nem ment, akkor földet béreltek, gyakorta szomszédos falvakban. Ezzel szemben mit látunk a szerbeknél? - Paraszti gazdálkodásukat teljes mértékben hagyományos állattartásuknak vetették alá. Ha sertésvész tizedelte meg az állományt, vagy gazdasági számításuk nem vált be, földjeiket, esetleg még szőlejüket is német gazdáknak bérbe, vagy zálogba adták, csakhogy pénzhez jussanak. A valaha jelentős szerb népességgel lakott völgységi falvakban már a 19. század első harmadából riasztó hírek érkeznek. Pl. Alsónánáról 1829-ben: "mostani lakosai németek és óhitű rátzok keverve, de a németek nagyobb számban vágynak, és ezek mindég nevelkednek, a rátzok ellenben fogynak. "

194 Cikón már el is feledték, hogy valaha rácok lakták.

195 Grábóc jelenti: „Most már pedig ráczok és németek lakják, éspediglen a németek nagyobb számmal. "

l96 Győrén a magyar katolikusok „ ugyan még most nagyobb számmal vágynak, mint a németek, de ha úgy foly(ik) több esztendőkig a németek szaporodása, mint most, tehát 10 esztendők alatt egész helység németté válik. "

l91 - Fényes Elek 1841. évi statisztikája szerint: „A tolnai ráczok felesebb számban jelenleg csak 6 helységben laknak, s maradékai azoknak, kik a 18-ik század elején O.M. Utienenovic: Hauskomission der Südslaven. Wien 1859. 109. Egyed... 37.p. Egyed... 64.p. Egyed... 87.p. Egyed... 90.p. 97