Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A rácok 1711-1713 között végzett megyei összeírásai fényt vetnek arra is, hogy nem minden visszatelepülő tért vissza korábban lakott falujába. Lehet, hogy okot szolgáltatott rá, nem tudjuk. A Baranya megyei családnevek elemzéséből arra következtethetünk, hogy 11 Tolna megyei községből való rácok találhatók a szomszéd megyében. így pl. Hidasra apari, börzsönyi, Véméndre bátaszéki, Marokra bátai, Lánycsókra alsónánai és ozorai, végül regölyi, tamási és tolnai rácok szép számban Somberekre érkeztek. A Dráván túlról Baranyába özönlő rácok negyven százaléka tovább vándorolt, jelentős részük Tolnában állapodott meg. 188 Berekalja, Cikó, Majos, Sióagárd és Szálka az 1710-es évek derekán még tisztán rác települések, és hét községben szórványként laknak rác családok. De 1720-ban már csak három falu mondható tisztán rácnak (Berekalja, Börzsöny, Szálka), de növekszik a szórványokban élők részaránya (12 községben). Majosról minden rác elköltözött, helyüket 12 „frank" (német) család foglalja el. Bonyhádon, Nagymányokon és Szekszárdon sem találkozunk már velük. Csökkent a számuk a tipikusan rác településeken. Összességében a szétszóródás folytán 1720-ban ugyan már 16 községben találkozunk rác lakosokkal, de a háztartások (szerb nagycsaládok) száma a hivatalos adatok szerint 125-re csökken. Az új helyzetben megváltozik nemzetiségi tablónk. Miközben 1715-ben Tevel-MedinaTolna fölött csak magyar lakosságot találunk, öt év leforgása alatt az 1713-ban meginduló német telepítések hatására a rácok egy része is Északra vándorolva keres lakóhelyet. 5. A német és tót telepítések népmozgalmi hatása A török hódoltság, a felszabadító háború, a Rákóczi szabadságharc és a járványok együttes következménye a Dél-Dunántúl s benne Tolna csaknem teljes elnéptelenedése és gazdasági kimerülése. Az 1696. évi összeírás adatai önmagukért beszélnek: mindössze 28 falu szerepel benne lakottként, holott a középkorban félezret számláltak! Az összeírt családokból 488 a magyar, 459 a rác. A legnépesebb helyek: Simontornya (az őrséggel) 239, Pincehely 29, Gerjen 27, Bölcske 27, Dombóvár 25, Szekszárd 24, Grábóc 19 lakossal, a többié 6 és 20 között váltakozott.

189 A talpraállás csak külső segítséggel valósulhatott meg. A legsürgősebb feladat a lakatlan falvak benépesítése. A Nyugat- és Északmagyarországból visszaszállingozó magyarok, a német birodalom déli tartományaiból és a felvidéki túlnépesedett falvakból eleinte földesúri, majd állami szervezésben érkező telepesek adómentességet élveztek 3-6 Szita... lOO.p. Holub...21.p. 95