Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A zárda birtokain termelt kalászosok és kapásnövények arányairól csak hozzávetőleges értesüléseink vannak, közel állnak a kisbirtokosok 1920. évi adataihoz. Eszerint a „szalmás"-ok (búza, rozs, árpa, zab) adták a termelés 45 %-át, s ezen belül a búza aránya 4/5-öt tesz ki. Őket követi a tengeri (18 %), majd a bab és burgonya. Az állatok takarmányozását biztosító réti széna kaszálása 114 holdon folyt, 40 holdon termesztettek lóherét és lucernát, 30 holdon takarmányrépát. A falubeliek szőlő területe 43 holdat tett ki. Meglepő, hogy a valamikor dohánytermesztő Grábócon egyetlen parcellán sem zöldültek a dohánylevelek, a zöldség- és gyümölcstermesztés nem érte el a kereskedelmi volument. A textiliák egyik legfontosabb alapanyagát nyújtó kender is csak 2 holdon volt látható. A terméseredmények - az elégtelen trágyázás miatt - meglehetősen soványak voltak. Műtrágyavásárlásra nem költöttek. Birtokunkban vannak az 1920. évi termékenkénti hozam-adatok. A búza holdankénti átlagban: 8,17 mázsát, a rozs 7,33-at, a zab 5,03-at hozott. A 150 holdon termesztett kukorica átlagban 9,67, a 30 holdon termett burgonya 24,33, a 40 holdról leszedett bab 6,00 mázsa termést hozott a gazdának. Végül: a perenoszpórától többször is megtépázott domboldli szőlő-parcellákban holdanként mindössze tíz mázsa szőlőfürtöt szedtek le. A novát és otellót, mint direkttermő szőlőket saját fogyasztásra használták fel, a többit a Bonyhádon székelő Bauersbund-nak adták át továbbértékesítésre. Látjuk, hogy a takarmánytermesztés előkelő helyet foglalt el a gazdálkodásban, ezért érthető, hogy ennek a kis falunak az istállóiban és óljaiban nagy számú háziállatot tartottak. Három év adataival illusztráljuk az állatállományt. A grábóci gazdák állatállománya

122 Megnevezés 1911-ben 1918-ban 1920-ban Sertés 599 582 510 Juh 575 500 526 Szarvasmarha 254 350 353 Ló 112 Hl 118 Összesen 1500 1543 1507 Ugyanezen adatlapon olvashatjuk a táblázat alatt az 1913. -ra vonatkozó következő adatokat: a faluban kilenc méhész 30 kaptárral és 4 kassal rendelkezik. A méztermés 2 mázsa, amely közepesnek minősíthető. A kolostor birtokainak nagyságáról az első információk a távoli múltba vezetnek. A Letopis beszámolója szerint a szerzetesek és a helybeli „keresztények" (értsd: ortodox szerb hívek) küldöttsége 1585 körül O.Mg. Bodor... 989. sz. adatlap 74