Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

fölkereste a budai pasát. Az 1841-ben Bécsben kiadott Gévay-könyv szerint Szinán (1583 októberétől 1586 májuságig), Ali (1586 májusától 1587 februárig), majd ezt követően ismét Szinán volt a budai pasa 1588 novemberéig.

1 A Letopis nem nevezi meg, hogy kinek a neve alatt jött Grábócra az adománylevél, amit tévesen „fermánnak" titulál a grábóci évkönyv. Fermánt csak a szultán s nem a budai pasa adhatott ki. Pajsije, a kolostor vezetője a következőkről tájékoztat: „az erdőből annyit irthatunk, amennyit termőfölddé tudunk tenni és a földekből annyit tarthatunk meg, amennyit szántónak, rétnek, szőlőnek meg tudunk művelni, a hegyekben és völgyekben pedig szabadon legeltethetjük jószágainkat; mindezt anyagi ellenszolgáltatás nélkül". -Valamivel odább így folytatódik az Évkönyv: „1594-ben a zárdától délre, a Milanovác-hegyen (Milanovác=kedves) 60 hold erdőt irtottunk és tettünk termőfölddé. Ennek végén Mecsin (Mőcsény) felé lévő forrástól a másik forrás felé folyó patakig kiirtottuk a vadnövényzetet... 1599-ben a közeli falvak híveinek segítségével a zárda melletti hegy és a patak közti s a régi templom fölötti földeket tettük művelhetővé. A vetésre előkészített földek a régi templom fölött voltak... 1602-ben a régi templomnál 20 kapa szőlőt ültettünk. 1603-1610 között a zárdai forrás körül gyümölcsös, azon kívül 5 kapa szőlő lett telepítve. A Bonyhád és Hidas közti határban, a királyi hídnál malmot építettünk. 1663-ban a hársfánál pincét ástunk, a völgyben gyümölcsfákat telepítettünk, a dombon pedig szőlőt... "

]24 A kolostor birtokviszonyait a török kiűzése után a szekszárdi apátok megújítják és pontosítják. Előtte 200 éven keresztül a budai pasa adományozó okirata volt a hivatkozási alap, mint egyetlen jogforrás. 1690. augusztus 9-től kezdve, Péterfly András nevijenszki püspök, szekszárdi apát oklevelével, a magyarországi feudális rendszerben elfogadott jogi kellékek szerint, írásba lett foglalva a grábóci zárda privilégiuma. Latin és szerb nyelven másolták be a Letopisba a szekszárdi apát adománylevelét: „megerősíti zárdánkat a török alatt élvezett jogainkban, azaz megtarthatjuk a szántóföldeket, réteket, szőlőket, igényeink szerint Szekszárd határáig vághatjuk az erdőt, használhatjuk a legelőket ellenszolgáltatás nélkül. Ezt a császári (1. Lipót) privilégium is garantálta nekünk. Péterjfy apát nekünk adta Kász és Orosz községeket is. Kász a zárdától nyugatra, Mőcsény mögött van, ahol Jeftimije igumen 1692ben malmot épített és rétnek szánt földet tisztíttatott meg a bozótosból. "

m 1690-ben III. Csernovics Arzén szerb pátriárka, 3 hónapos grábóci tartózkodása idején meglátogatta Péterffy András szekszárdi apátot s arra Gévay Antal: A' budai pasák Bécs. 1841 című kötete alapján. Évköny..2.p. Krasic... n. 66.p. 75