Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Miglio Tullius és a jezsuita Ravasz Ferenc - Kollonics bíboros hűséges emberei - nem elégedtek meg az eredménnyel, ezért a következő hittételek elfogadás át ajánlották a szerb papoknak: 1./ Róma püspöke az egész egyház feje 2.1 Egy szín alatt is lehet az Eucharisztiát venni 3./ Van tisztítóhely 4./ A Szentlélek az Atyától és Fiútól származik. A rác papok és kolostori szerzetesek nem óhajtották elfogadni e számukra „botrányos" tételeket. Ekkor Prentaller páter a pécsi egyházmegye községi elöljáróit vette igénybe a „térítésben". A hatalom és erő fitogtatása, a pofozás és vagyoni zsarolás megtette a hatását. Szerbjeink hallottak a lepavinai és marcsai kolostorbeliek megpróbáltatásairól, amikor az unióra lépett Rafael unitus püspök halálra sebeztette a zárdafónököt, Kondrat-ot, a szerb katonákkal, a templom kapujában A községi vezetők bevonását az is indokolta, hogy a török hódoltság alatt elképesztő méreteket öltött a katolikus papok hiánya. István pécsi püspök Rómába küldött jelentéséből kitűnik, hogy az egyházmegye több mint 300 papjából csak ő maradt a helyén, a többit elkergették vagy megölték. Ezért kéri a pápától: „engedje meg neki apapszentelést. "

106 Nem volt különb a helyzet a szerb egyházban sem, csakhogy a DélDunántúlon megtelepült szerbeknél nem a paphiány volt a legfőbb gond, hanem a budai püspöki szék betöltetlensége és az ipeki pátriárkával, a nagy távolság miatt megszakadt kapcsolat váltott ki nagyfokú tanácstalanságot, amikor dönteniük kellett a katolikus egyházzal való egyesülés dolgában. 1690. Vízkereszt ünnepén, január 18-án a Dráván túl lakó szerbek az orahovicai kolostor főnökének: Jov Reichnak, a Dráván inneniek a grábóci kolostor vezetőjének: Jeftimije Njegorovicnak a vezetésével, papok és egyházközségi elöljárók „ünnepélyesen", Jány Ferenc apát szerémségi püspök miseszolgáltatása keretében, elismerték Róma tanítását. A zárdafonökökön kívül, ismereteink szerint, a papság köréből a dombói, döbröközi, ozorai, pécsi, simontornyai és székesfehérvári pópák, továbbá 19 szerb tekintélyes polgár írta alá az uniós okmányt. Tullius Miglio 1690. január 30-án elégedetten jelenti Bécsnek: „Minden őfelsége intenciói szerint történt, akadályt csak a rácok tudatlansága okozott (azt hitték, hogy újra kell keresztelkedniük), valamint Radanay botrányos magatartása... " - Feltűnő, hogy az unió ceremóniáján nem vett részt a püspök, és még rejtélyesebb, hogy Miglio a fia által Margalits... 480.p., Fricsy Ádám: A Török utáni első püspök Radonay Mátyás Ignác In: Egyháztörténeti tanulmányok I. Pécs 1993. 125.p. (Továbbiakban: Fricsy...) Hadrovics... 20.p. 61