Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

vezetett kis katonai különítménnyel Szigetvárra kísértette, s ott fogva tartotta két álló napon át a rabbiátus természetű Radonayt.

10 A grábóci Letopis nagyon szűkszavúan számol be az unió okozta lelki válságról. Jeftimije Njegomomirovic mélyen hallgatott arról, hogy az udvari komisszárius unitus püspökséget igéit neki, ha csendben ,, betereli nyáját" az unióba. Hírét vette, hogy Csernovics Arzén pátriárka, mintegy negyvenezer család élén megérkezett Magyarország területére, Buda, Szentendre és Győr felé megy. Rövid budai, szentendrei tartózkodás után Bécsben átveszi Lipót császár kiváltságleveleit, s azok egy másolatával megjelenik Grábócon és három hónapig időzik el ott, de nem jókedvében, hanem gondterhelten {„zabrinut"). Dr. Dinko Davidov szerb történész a belgrádi Politika 1985. február 9-i számában beszámol grábóci útjáról és Babic Alekszejjel való találkozásáról. Kifejti véleményét a grábóci Letopisban említett „zabrinut" okáról. „Az, hogy a pátriárka gondterhelt volt, az érthető, mivel a népét meg akarta menteni az iszlámtól, amikor eljött a Balkánról népe élén, itt pedig az unió várta őket. Attól tartott, hogy: ha a már régóta itt élő szerbek az unióban maradnak, az megfertőzi az újonnan érkezőket. " Az energikus népvezér, Csernovics Arzén pátriárka le tudta győzni a nehézségeket. A pécsi egyházmegyében, a szerb lakta településeken újból hódított a pravoszlávia. A zárdafönököt nem váltotta le, pedig megtehette volna hűtlenségéért. Hát, így büntetett a pátriárka (Tako je kaznjavao patrijarch Arsenije) a Seoba („Nagyköltözés") évében.

108 A „kényszerfegyverszünet", amit Radonay püspök és a jezsuiták kénytelen-kelletlen elfogadtak, csak lélegzetvételnyi erőgyűjtést engedélyezett a szerb híveknek. 1700 augusztusában Radonay Mátyás felszólította Csernovics Arzént: tegyen valamit, hogy a vezetése alatt álló szerbek vagy egyesüljenek a pécsi római katolikus egyházzal, vagy költözzenek el más vidékre. A pátriárka a tőle megszokott módon reflektált a fejleményekre. Újabb kiváltságlevelet kért Bécstől. Előadta, hogy a pécsi egyházmegye területéről ki akarják űzni a rácokat. De ha nem áll melléjük a bécsi udvar, akkor egyrészt megcsappan a kincstár bevétele, a katonai szolgálatra kiválóan bevált rác férfiak távozása pedig csökkenti a Dunántúl biztonságát. Az érvelés használt: A mélyen vallásos Lipótnak ezen felül megígérte a szerb főpap, hogy a rác nép nem fog elzárkózni a katolizálástól, ha türelmesen bánnak vele és meghagyják jelenlegi lakhelyén. S a király hozzájárult ittmaradásukhoz.

109 A térítő munka ezután a protestánsok felé irányult. Az egyre szilárdabb egyházi szervezettel és rendezett politikai Fricsy... 126.p. Davidov... Pannónia... 1943. Pécs., 98.p.. Hodinka Antal cikke (Radonay Mátyás neve egyes forrásokban Radanay Mátyásként is előfordul.) 62