Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

időközökben utasítások érkeztek a püspöki adószedők és alamizsnagyűjtők érkezésének kihirdetéséről. A püspök küldötteit különféle kedvezmények illették meg: pásztorbotot viselhettek, fegyvert hordhattak, mint különleges kedvezményt élvezve: lóra ülhettek, mi több: török katonai csoporttal kísértethették magukat. Alamizsnagyűjtő útjuk során a pátriárka és a püspök emberei a falu bírójánál vagy más tekintélyes parasztnál és kézművesnél szálltak meg. Ha nem ment szép szóval, a török kíséret tagjaitól karhatalmi segítséget kaphattak. Utóbbiak többnyire a rablók ellen nyújtottak védelmet. i A pátriárkák és metropoliták beiktatásukkor óriási összegeket róttak le a török Portán, viszont ezért szabad kezet kaptak, hogy ne csak ezt az összeget, hanem a templomok és kolostorok fenntartására és más kiadásokra szükséges pénzt is beszedjék. A főpapok jogai közé tartozott: ingatlanok haszonélvezete, a néptől és papjaitól adószedés, önkéntes adományok és örökségek elfogadása. A főpapok alkalmi illetéke volt a házasság engedélyezésének díja. A jegyeseknek a megyéspüspök engedélyét kellett kikérniök. A helyi pap csak az illeték lerovása után végezhette el a házassági szertartást. De: a válásokra is kiszabhattak illetéket. A második házasságnál az első illeték kétszeresét, a harmadik házasságnál az első illetékösszegnek a négyszeresét kellett leszurkolni. A főpapok un. „berát"-ot (szultáni iratot) kaptak a házassági illeték beszedési jogáról. Egy 18. századi berát felhatalmazza az ortodox főpapot arra, hogy az illeték befizetését megtagadó papnak vágass le a haját és tegye ki állásából.

89 A püspökök ellen sok panasz merült fel az alsópapság és a hívek megsarcolása miatt. A budai egyházközség Vasilije Dimotrijevic budai püspököt s egy némely papját amiatt ostorozzák, hogy súlyos stoláris terheket rónak az amúgy is túlterhelt hívekre. Továbbá: ha az elhunyt nem gondoskodott végrendeletében az egyházról úgy ahogy azt elvárják, akkor fittyet hányva a végrendeletre, megdézsmálják a hagyatékot, s ha ezt az örökösök megakadályozzák, az egyház megtagadja a halott eltemetését.

90 Magyarországon a római katolikus püspökök sem kapták ajándékba stallumukat. A kinevezés jogát az uralkodó gyakorolta. Az adományozó diplomáért a püspök évi jövedelmének egyharmadát tartozott fizetni. Ezután következett a pápai megerősítő bulla kiváltása, amely szintén sokba került a püspöknek. A XVIII. század elejétől „önkéntes ajándék" (donum gratuitum) címen különféle anyagi hozzájárulásra kényszerítették őket, elsősorban hadikiadások fedezésére. A Cassa Parochorum intézméHadrovics... 58-60.p. Hadrovics... 49.p. Margalits... 417-418.p. 56