Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

(a templomi 8 szólamú énekeskönyv) 8-20 Ft közti áron kerültek a könyvjegyzékre. Külön és érdekes kategóriát jelentenek az un. tankönyvek. Ebben találhatók: pl. Aranyszájú Szent János és Naziani Szent Gergely beszédei, Szent Efrém himnuszai, az ünnepi énekek gyűjteményei, a tanulságok könyve, zsinati határozatok, lexikonok, a szláv népek története, teológiai szakkönyvek, a Nomokanon (egyházi törvények és az egyházat érintő állami jogszabályok), a szünopszisz (bibliai párhuzamos helyek), bolgár evangélium, Apoftegmata (velős mondások), apostoli levelek a hétköznapokhoz, vasár- és ünnepnapokhoz kapcsolódva, zsoltároskönyvek. „Latin-nyelvű" (értsd alatta a nem-szláv) könyvekből 40 darabot számláltak 1787-ben. Ezek között vannak: német-latin nyelvű Biblia 3 kötetben, 20 Ft-ra becsülve, szerb-latin Epifánia (Vízkereszt), német és magyar biblia, bolgár nyelvű Metafizika, latin-sokác szótár, Hermann Ágost német prédikációs könyve, francia nyelvű teológiai könyvek, görög-latin újszövetségi lexikonok, irodalmi kifejezések gyűjteménye, Hűbner és Kischner Geográfiája, német szótan, görög graduálé, Joann Knoll: Vokabularium biblikum-a, Cicero levelei, Aristotelész Logikája, Horatius számos kötete, Mátyás nagy zsoltára. Az összesen 70 egyházi és 125 db tankönyv (195 db) becsült értéke 1787-ben 929 forintra rúgott.

71 Az elmondottakon kívül megemlítendő, hogy a bonyhádi Völgység Múzeumban van kiállítva egy Moszkvában készült 1739. évi kiadású, piros iniciálékkal díszített Evangélium, - Grábócon, az újból működő kolostor könyvtárában egyetlen muzeális értékű könyv nem található. Stefan Camprag, a kolostor egykori lakója 250 régi értékes könyvre emlékszik 1957-ben írt tanulmányában.

72 Antonije Markovié grábóci igumen 1889. augusztus 9-iki leltárában 1169 db könyv van felsorolva.

73 Minden templomnak a szertartások teljes elvégzéséhez mintegy 2025 féle szláv szerkönyvre van szüksége. (Hodinka 428.) Honnan, milyen úton került ide ez a sok szertartási és tanító jellegű könyv? - Az előzőekben felfigyelhettünk arra, hogy Kijevből és Moszkvából hozták a legrégibb és legértékesebb szláv könyveket. Mita Kostic, a pravoszláv parókiák szertartási könyveinek eredetét vizsgálva, arra következtetésre jutott, hogy azok zömmel orosz nyomdákból, házaló „muszka könyvárusok" közvetítésével kerültek hozzánk. Természetesen a XVII. század végétől felkerekedő orosz könyvárusok, az „ ortodoxok vigasztalói" hátizsákjukban és tarisznyájukban nemcsak könyveket, hanem magánájtatosságra kisméretű ikonokat is hoztak.

74 MG... 33/1787. Camprag... 147.p. MG... 6. doboz Kárpáti... 4.p. 50