Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Kostic azt is kimutatta, hogy az Oroszországból érkező tanítók és az ott tanuló szerb diákok a könyvek margójára írt bejegyzéseikkel megbízható információt szolgáltatnak a szertartás- és tankönyvek származási helyére, gazdáik, ajándékozóik kilétére.

75 Hodinka Antal, a magyarországi cirill szakbibliográfia úttörője a 18. századi könyvárúsok külföldi tevékenységével foglalkozva hivatkozik a bécsi udvar Gaya nevű, görög származású alsóausztriai kormánytanácsosának 1769-ben Mária Teréziához benyújtott emlékiratára: „Az ember elképed azon, mekkora összegek folynak évenként a felség jogara alatt élő göröghitü alattvalói részéről görög, illyr és oláh nyelvű nemcsak tudományos: történeti, földrajzi, számtani, bölcsészeti s főleg roppant számú nyelvtani és szótári művek, hanem különösen a szertartásaik végzéséhez szükséges mise- és szerkönyvek, valamint a papságuk által használt egyéb könyvek, valamint a köznép által igényelt ima- és tankönyvekfejében Velencébe, török Oláh országba, nagyrészt azonban az orosz birodalomba. Eddigelé ezeket a könyveket jobbára Velencében nyomtatták A köztársaság néhány évvel ezelőtt célszerűnek látta egy illyr nyomdának a felállítását, hogy a mi tartományainkban is kereskedhessek illyr könyvekkel. Lipcse, méltán, szintén figyelmet kezd fordítani ezekre a népekre és sorompóba szállni készül a velencei könyvkereskedéssel szemben. "

76 Az Oroszországból egyre nagyobb mértéket öltő könyvbehozatal miatt sok valuta áramlott ki az országból, ezért Bécsben elhatározták, hogy Kurtzböck nyomdásznak kiváltságot adnak szerb könyvek kiadására, forgalmazására. A bécsi udvar a következő indoklással határozta el magát e lépésre: „Hogy minél könnyebben lehessen úgy az illyr papságnak, mint a népnek is a szükséges könyveket beszerezni, az illyr és más keleti nyelvek nyomdáját állítottuk fel városunkban, amelyből eddig külső tartományokbóljóval drágábban megszerezni kelletett könyvek ezután ugyanazon minőségben és olcsóbb áron kaphatók.

77 Ezt a nyomdát szerezte meg Lazarevic, majd Schnűrer, aki tovább adta a pesti egyetemi nyomdának, amely 1803-ban (mások szerint már 1795-ben) meg is kezdte a szláv könyvek nyomását most már nálunk is.

78 - Az Egyetemi Nyomda megszerezte Stefan Novakovic bécsi nyomdász cirill betűkészletét, négy sajtóját, mi több: a szláv nyelvű könyvek kiadására jogosító császári privilégiumot, „így a tankönyvkiadás kizárólagos, már korábban elnyert Letopis Matice Srpske 87. k. 1912. 290.p. Hodinka Antal: Muszka könyvárusok hazánkban 1711-1771. In: Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének 50. évfordulójánBp., 1925., 429. p. (Továbbiakban: Hodinka...) MRT... 1014. p. Hodinka... 436. p.- Vujicsics Sztoján: Szerbek Pest-Budán Bp. 1997. 55. p. (Továbbiakban: Vujicsics...) 51