Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5
A grábóci kolostor könyvállományában kell lennie a nürnbergi Vaigel Kristóf festményekkel illusztrált Bibliájának is. Címe: Históriás celebriores Veteris testamenti Iconibus representatae et ad excitandas bonas meditationes selectis Epig(ra) matibus exponate in lucem datae a Christophoro Weigelio Noribergae (1712). Azaz: A hívőket ájtatosságra buzdító ótestamenti történetek leggyakoribb ikonábrázolásai Weigel Kristóf kiadásában. A rézveretes , gyönyörű festményekkel ékesített Biblia, elkészülte évében, 1712-ben már a grábóci kolostorba kerül. Birtokbavételét a kötet fedelén olvasható „Ex libris N. Monasteri Grabocziensis 1712. " tanúsítja. Ez és hozzá hasonló kivitelű bibliák a templomfestészet példatárául szolgáltak. 1786-ban és az követő évben leltár készült a kolostor könyvállományáról. „Jedna biblia s figuralsa Molerskog" olvasható az 1786. évi ún. „latin", azaz nem szláv s nem keleti ortodox könyvek jegyzékén. Ugyanott 4. tételként, egy nagyalakú Atlasz is szerepel. A 33/1787. iktatószám alatti 91. tétel „Biblia tomus figurami" - 20 Ft becsült áron. Ez árban megegyezik a 3 részes német-latin nyelvű nagyalakú Bibliával. A kétkötetes szerb-latin „Epifánia" 10 Ft-ra, a németnyelvű csonka biblia, használt állapotára is tekintettel két forintra, az ugyancsak viseltes magyar biblia 1 Ft-ra lett értékelve. Weigel Kristóf szép kötete az Ótestamentum történeteinek leggyakoribb ikonábrázolásait válogatja és mutatja be azzal a kihangsúlyozott szándékkal, hogy a fal-és táblafestmények jelenetei a híveket ájtatos elmélkedésre buzdítsa. A grábóci templom festőművésze, Andreje Saltist az oltárkép hatalmas kompozíciójának megalkotásához Weigel Kristóf könyvéből Kaszpar Luyken: Ábrahám vendéglátása c. festményét vette mintául („Casp. Luyken del. etfecit"). Andrej Saltist az 1784. február 5iki munkaszerződésén „Moler i purger novisadski", azaz: festő és újvidéki polgárként örökítette meg mesterségét és társadalmi helyzetét. Az „Ószövetségi Szentháromság''-ként is emlegetett kompozíció szereplői: Ábrahám és 3 férfivendége, az ajtó mögül leselkedik Sára, aki kétkedő mosollyal hallgatja, hogy idős kora és meddősége ellenére fiút fog szülni Ábrahámnak. Az első - nem teljes körű - grábóci könyvleltár 70 db egyházi és 125 egyéb, foként tankönyv jellegű könyvet sorol fel 1787-ben. A legértékesebbek közül néhány: Első helyen áll a nagyméretű moszkvai eredetű aranyozással díszített, drágakövekkel ékesített Evangélium, a leltárban 150 Ft-os értékben. Egy alig használt teljes (12 hónapra szóló) Minea, melyet Rimnikben nyomtattak, 70 Ft. Két darab igen régi kéziratos evangéliumos könyv (moszkvaiak) egyenként 30 Ft-ra értékelve. Kisebbnagyobb méretű, szintén moszkvai eredetű dísztelen evangéliumos könyvek 6-12 Ft-os áron vannak a polcokon. A kijevi és moszkvai mise könyvek, a kétrészes újszövetségi könyvek, a nagyböjtre szóló kötetek, az Irmológia (Szűzanya tisztelete), a tipikon (instrukciós könyv), az Oktoich 49