Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Az egyházi énekek gyűjteményei, akárcsak a törvénykönyvek, a zsoltáros- és imakönyvek épségben maradt példányai adják a szentendrei gyűjtemény grábóci állományának legjavát. A múzeum emeleti termében évente több tízezer látogató szemléli meg az 1663-ban kézzel írott 31x21 cm nagyságú Evangéliumot. Megrendelője: Vasilije Dragovcanin a grábóci kolostor elöljárója, aki a „nagy angyali fogadalom által" felvette az István nevet. Az ezüstözött, cizellált fedőlapok peremén Petar Cikovac-nak, mint közreműködőnek szerepel a neve. Cikó szerb templomát 1663-ban Vasilije 3-3 kereszttel, füstölővel és egy Evangéliummal ajándékozta meg.

70 A veretes díszítések alatt sötétpiros bársony fedi a könyvet. Első fedelére ezüstlemezkét erősítettek fel apró szegecsekkel. A 9 mező négy sarkában az evangélisták, középütt: fentről lefelé megismétlődően két lapon a trónon ülő Krisztus, alatta a Szűzanya, középen jobbról Mihály arkangyal, balról Szent györgy domborműve látható. Figyelemre méltó könyvritkaság az ismert orosz író és hitszónok, Kiril Turovskij (1130-1182) szombat-vasárnapi blazsennáit tartalmazó kötet. 1748 előtt másolták a grábóci kolostorban. Eredeti szerzőjét nem ismerjük, szövege hiánytalan. Bőrbe kötött, hibátlan, kék alapon arannyal van díszítve. Szövegét fekete tintával írták, a szakaszkezdő szavak első betűje piros. Különféle - a könyv jellegétől eltérő - bejegyzések böngészhetők ki, pl. kegyes fblajánlások (méz, kendő, viaszgyertya, tulajdonosváltozások stb. .) A kolostor „Emlékezések" könyve, a Pomenik manastira Grabovca (obstiti list) a XVII. század III. negyedétől vezeti mindazok jegyzékét, akikről a kolostortemplomban meg kell emlékezni, így a szerb uralkodók nevét Nemanjától Brankovics György deszpotáig, a szerb érsekeket Szávától Csernovics Arzénig. Ezt követik a szerzetesek kolostoronként és a „keresztények" (azaz a Keleti egyház civil hívei). A megemlékezésre jogosult városok, falvak, kolostorok többé-kevésbé kibetűzhető nevei között vannak: Buda, Pécsvárad, Mohács, Tolna, Ujpalánka, Baracs falu, Szentendre, Szent Gora, Szabadka, Baja, Bocván falu, Pomáz, Fehérvár, Hamzsabég, Zsakal, Karlovác, Nagykikinda, a kolostorok: Milesev, Hilendar. A pomáziakért mondott imádságoknál találkoztam a következő magyar Írással: „Menyéi édös vár som (társom) az török csárzához (császárhoz) nagy alázatossan.... " A Parusija (Pomenik) manastira Grabovca (1730-1896) kötetben az iméntieken kívül Simánd, Komárom és Eszék városok híveiért, az elhunytakért mondott misék is szerepelnek. A 31. oldalon megszámlálhatatlannak tűnő civil neve szerepel. Példaként: Miska, Sztanka, Joszifa, Milosa, Georgij, Ignatij, Dimitrij, Tomi, Mojsze, Jelizavet, Dimó, Dinka, Teodóra, Szimeon, Panagiot, Jelics, Krill, Joanna, Iván stb. Krasic... H64.p. 48