Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A szerb irodalmi nyelv megújítója, Vuk Stefanovic Karadzic szoros levelező kapcsolatot tartott fenn Dragovic jeles apátjával, Jerotej Kovacevic-tyel. Vuk könyvét, a szerb népdalok gyűjteményét (Srpske narodne pjesme) árusították a kolostorban. Adományként 50 forintot küldött Vuk a dragovici kolostornak. Az apát, viszonzásul, megküldte szerb népdal- és közmondásgyűjtését. A jugoszláv belháború kitörése előtt több mint ezer kötete volt a könyvtárnak. Az ősrégi kéziratokon kívül számos XVIII-XIX. századi nyomtatott misekönyv és egyéb könyv sorakozik a polcokon. Köztük görög, latin, olasz és orosz nyelvűek is. Valamennyi közül kitűnik az 1594ben Osztrogban nyomtatott „ O svetom Vasiliju " (Szt Vazul) című munka. - A kolostor könyvtárának sorsáról újabb értesüléseink nincsenek. Három szerzetesét is utoljára 1987-ben láthattuk a grábóci kolostor és templomának felújítását megünneplő szertartáson. 7 Az anyakolostorból visszatérünk Grábócra. Vak Bottyán tábornok kurucainak támadása elől a szerzetesek könyveik egy részét Sisatovac kolostorába menekítették, a Szerémségbe. 1703-1711. között tartózkodtak Sisatovácban, majd négy évig tartott, míg visszamerészkedtek kincsnek számító könyveikkel. Sajnos, nem sokáig tartott a nyugalmuk. 1727. május 4-én a bajai magyar szabadcsapatok „sátáni dühvel" felgyújtották a patak mentén épült cellákat. Nincs hírünk arról, hogy hány könyv esett áldozatul az orvtámadásnak. Az elkövetkező évtizedekben folytatták a könyvvásárlást, eközben a kolostor hűséges támogatói - egyebek mellett - könyvajándékokkal is kedveskednek. Bizonyosnak látszik, hogy az 1980-as évek folyamán a szentendrei Szerb Ortodox Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteményben elhelyezett grábóci könyvek első kincsei közé tartozik a kézzel írt 1551. évi Evangélium Cetvorojevandelje, (talán Stefan és társai hozták magukkal 1619-ben, a Dragovici kolostor véglegesnek tűnő elhagyása után. Művészi értékére és régiségére tekintettel joggal küldhették ki az 1900.évi párizsi világkiállításra.)

6 A XVI. századból további négy könyvvel találkozhatunk az 1990ben Nade Sindik szívességéből összeállított jegyzéken.

69 Nála olvashatunk arról, hogy a különböző hónapokra összeállított liturgiái naptárok (Minea) közül háromról is kimutatható a XVII. századi eredet. Rendkívül érdekes kortörténeti dokumentumok a Ráckevéról Grábócra telepített szerzetesek defterjei (adókönyvek) és Pomenik-jei (istentiszteli megemlékezések), úgyszintén a XVIII. század elejétől Grábócon is vezetett, az előbbihez hasonló rendeltetésű könyvecskék, köztük a Parusija. Mileusnic... 30-32.p. Camprag... 147-148.p. Davidov... 307-309.p. 47