Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

gélisták miniatúráival illusztrálták a XVII. században másolt Nagy Evangéliumot (Veliko Evandelije). Az egyházi, illetve istentiszteleti könyveken kívül 48 darab kézírásos ,,tankönyv" sorakozik a polcokon. Témakörük: asztrológia, dogmatika, etika, fizika, gazdaságtan, hittan, logika, pszichológia, retorika és történelem, ezeken kívül görög és szerb nyelven különféle jegyzetek, erkölcsi tanulságok, viták és magyarázatok is találhatók. Rendkívül szívós volt a szerzetesek kötődése ahhoz a kolostorhoz, ahol fogadalomtételük alkalmával „beöltöztek". Ha szolgálatuk máshova kényszerítette őket, akkor örömmel ajándékozták meg anyakolostorukat edényekkel és könyvekkel. Ezt a szokásukat megtartották Grábócon is. Néhány példa: Makarije Obadovic 1722-ben örökül hagyta a könyvtárra a Nagy Bibliát és a Szentek életét, amikor kinevezték az Áthoszfélszigeten lévő Hilandár kolostor főnökévé. A görögországi Áthoszfélszigeten 20 kolostorban kb. 1200 ortodox szerzetes él. Köztük van a szerbiai Nemanja-dinasztia alapítású Hilandár is. Szellemi hatásuk kisugárzik az egész Keleti Egyházra. Szerzeteseik a 18. században hazánkat is fölkeresték, ereklyéket hoztak magukkal, imádságért pénzt gyűjtöttek.

66 Obadovic példáját követte unokaöccse Atanasije Obadovic, aki Aranyszájú Szent János Bogoslovje (Hittudomány) c. kötetét ajándékozta kolostorának. 1780 szeptemberében a hilandári zárdafonök: Mitrofan a Kánon-nal ajándékozta meg egykori kolostorát. Studenica - Hilandár Dragovic kolostorok egymásközti levelezési anyagában nem ritka a könyvajándékozás nyugtázása. Az 1761-ben Rimnikban nyomtatott „Rimnicki Srbljak" című könyvben olvasható bejegyzések bizonyítékul szolgálnak a könyvek „vándorlásaira". Sinesije aradi püspök a „Pravila molebnaja" {„Az imádkozás szabályai") egyik példányával ajándékozta meg a nagy hazafit Mikasinovic tábornagyot. 1768-ban Danilo Jaksic püspök kezéből Nikanorhoz vándorol, majd 1783-ban Makarije Krneta átveszi a skradini templom számára. Később a Rimnicki Srbljak a dragovici kolostorba vándorolt. A grábóci kolostor anyakolostoraként tekinthető dalmát Dragovic könyvtárában őrzött könyvek között számos példány lapjain találkozhatunk Dositej Obradovic hopovo-i szerzetes bejegyzéseivel, aki jóidéig e kolostorban is tartózkodott. Példaként szolgálhatnak a következő szavak: „A felszentelt szerzetesek legméltatlanabbika, a hopovói Dositej elolvasó e lélekemelő könyvet Dragoviő kolostorban 1764 novemberében. " (a „méltatlan" kifejezés több helyütt is megtalálható, így pl. a grábóci Letopisban, rögtön az első mondatban: „Én , a méltatlan Pajsije...") Rapcsányi László: Áthosz. Bp.1979. 205.p. 46