Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

hanem a „Monastirski zbor" a „kolostori összejövetel" ünnepe, a pra­voszláv naptár szerinti július 12-én ünnepelt Péter-Pál napi búcsú. Sztepánov Radován mohácsi esperes úgy tudja, hogy a magyaror­szági török hódoltságban egyedül a Szent Mihály arkangyal nevét felvevő keresztény templomokat tűrték meg a hódítók „ mert féltek az angyalok vezérétől!". Ezzel magyarázza, hogy a budai pasa oly könnyen járult hozzá 1585-ben a Szent Mihály védőszent nevét viselő templom és ko­lostor alapításához. - A templom védőszentje tehát az angyalok parancs­noka, névünnepe pedig a pravoszláv naptár szerinti szeptember 29-ike, ami a Gergely naptárban október 12-ikének felel meg. Minthogy az év eme kései szakaszában a hajdani idők útjai már jár­hatatlanok voltak, jónak látták a búcsús-összejövetelt a templom védő­szentjének novemberi ünnepnapja helyett a kolostor Péter-Pálra tett ün­nepén megülni. A szerbek körében azért is van nagy nimbusza Szent Mihály arkan­gyalnak, mert első királyuknak, Stefan Nemanjának a fegyverzetén Mi­hály arkangyalt ábrázolták. A Nemanjan királyi dinasztia mindvégig őt tekintette védőszentjéül. 65 A kolostor könyvtára A grábóci kolostor könyveiről első ízben a Letopisból értesülhetünk. Gerasim szerzetespap, a későbbi főnök, 1602-ben, két évig tartó útjáról: „moszkvai földekről" visszatérve a miseruhák, kegyszerek mellett köny­vekkel alapozta meg az istentiszteleti szolgálatot és a kolostorban folyó képzést. Nemsokára (1619-ben) megérkezett a dragovici „Szűz Mária Születése" kolostor vezetője Stefan 10 szerzetestestvérrel Grábócra (ak­kori nevén Grabovác). Magukkal hozták templomi kegyszereiket, drága könyveiket, köztük a Szarajevóban díszített Evangéliumot. Vasvári Szvetozár (a grábóci zárda egykori gondnoka) szívességéből megismerhettem a dalmáciai Dragovic kolostorban - a jugoszláv belhábo­rú kitörése előtt, 1985-ben összeállított könyvjegyzék alapján a kolostor könyvállományát. Ebből meggyőződhettem arról, hogy az 1395-ben ala­pított - s azóta már harmadik helyen álló - szerzeteskolostor könyvtárá­ban a kéziratok és nyomtatott könyvek mily gazdag tárháza jött létre! Az állomány legrégibb darabjai egyházi jellegű könyvek. Amint azt egy feljegyzés tanúsítja, a májusi Minea (a Liturgia e hónapra eső kalen­dáriuma) Grigorije {„Isten bűnös szolgája") másolta le 1531-ben a Studenica kolostor főnökének: Vasilije-nak. Egy szintén XVI. századi „ Oktoich "-ban (templomi 8 szólamú éneklés könyve) a zitomislici zárda szerzetesének, Jeremijának az aláírása fedezhető fel 1649-ből. Ugyancsak a XVI. századot idézi egy-egy zsoltáros-illetve szertartáskönyv. Az evan­Margalits... 35.p. 45

Next

/
Thumbnails
Contents