Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben • 347

tartozott Wouwermans Ferencnek, a 41. honvédzászlóalj parancsnokának a leváltása, aki bomlasztó magatartásával a tiszti szolgálatra alkalmatlannak mutatkozott. Batthyány azt a következtetést vonta le, hogy „a főnök hibái a' testületre is némüleg kiterjeszkedtek, 's e' nemben a' legnagyobb figyelmet 's óvatosságot igénylik".

28 Ezen az alapon ítélte meg Áuernhammer századosnak, a 41. honvédzászlóalj rangidős, legképzettebb tisztjének a viselkedését, aki nem írta alá a hűségnyilatkozatot, és a honvédség helyett inkább a nemzetőrségben kívánt továbbszolgálni. Batthyány katonai parancsnoki erélyével utasította a tolnai kormánybiztost nevezett századosnak a katonai engedelmességre kötelezésére és a nemzetőri kinevezésének a meggátlására. Sztankovánszky hasonló eltökéltséggel válaszolt, hogy a megyei bizottmánynak a százados nemzetőri ajánlását semmiképpen nem fogja felülbírálni, mert „különben a Megye '[nek] tettével jövék kellemetlen ütközésbe, épen akkor, midőn eddig bizodalommal vitt kormányát mikép látszik a körülmények alakulása szerint a' közelebb ide is várható katonai megszállás esetére í.[udni] 7.[Ilik] már csak rövid ideig óráig tartandom".

29 Személy szerint a tisztet becsületes, a jövendője miatt aggódó, családját féltő embernek , a tettét „bocsánatos bűnnek" tekintette. Az osztrákok jövetelét várva bizonyos dolgok már más megvilágítást kaptak. Tény, hogy Áuernhammer Ferenc február végén átállt a császáriakhoz, és a története nem egyedi eset volt 1848/49-ben. Sztankovánszky Imre és Batthyány Kázmér levelezésük időszakában nem talákoztak személyesen. Arra sem lelhető forrás, hogy a levélváltásaikat megelőzően ismerték volna egymást. 1848 előtt azonban jónéhány lehetőség kínálkozott számukra a megismerkedésre. Megismerkedhettek Baranya megye nemesi közgyűlésein mint megyei birtokos nemesek, vagy a reformerek összejövetelein. Sztankovánszky Imre arisztokrata rokonsága útján és mint jómódú középbirtokos is bejuthatott Batthyány Kázmér társasági életébe. Feltehetően közeli kapcsolatba a két személyiség csak a főispáni és kormánybiztosi méltóságuk, a nemzeti ügy és a megyéjüket fenyegető külső veszély révén került. A hadi állapotban lévő országban hivatalosnak indult érintkezésük barátsággá mélyült. A barátságuk pedig olyan hivatalnoki és emberi erényekre alapozódott mint a következetesség, a lelkiismeretesség és a kötelessségtudás. Sztankovánszky Imre nagyon becsülte a jog, az igazság, a törvényesség útját járó Batthyány Kázmért, aki rendíthetetlenül, nemes feláldozással, állhatatossággal, kiváló katonai tudás birtokában irányította a déli hadműveleteket. Szerencsésnek mondta magát, hogy együtt munkálkodhattak a közös ügyért. Az események alakulása miatt a hivatali tisztük behatárolható ideje már érezhető az utolsó levélváltásukB. K. 1849. január 16. Szt. I. 1849. január 18. 354