Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

mely uradalomban ilyen elítélendő magatartást tapasztalt volna. Ha vádjait bizonyítani nem tudja, a vármegye e sértésért elégtételt fog követelni. " A jelentés szerint a tárgyalást október 20-a és 24-e között folytatták, a hőgyészi uradalom jobbágyait ismételten kihallgatták, de sem az uraság, sem annak képviselői nem voltak hajlandók, hogy parasztjaikkal szembesítsék őket. Amikor október 24-én a törvényszék ítéletét este már gyertyafénynél kihirdették, újabb összetűzésre került sor egyrészről Győry és Caramelli, másrészről az alispánt ezen a gyűlésen helyettesítő Nedeczky főjegyző és Perczel József földbirtokos között. Az úrbérrendezés irányelvei szerint egy telekhez tartozó szántó nagyságát a föld minőségétől függően 18-20-22 holdban állapították meg. Ha az ennél kisebb szántóterületet más módon nem lehetett erre a mértékre kiegészíteni, a hiányzó részt az uraság allódiális földjéből kellett kipótolni. A megye képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy ezt a pontot töröljék. Érvelésük szerint a parasztnak eddig sem volt meghatározott teleknagysága, s az ősi törvények szerint a földdel való szabad rendelkezés joga a földbirtokost illeti meg. Most pedig a parasztnak a földhöz való joga elsőbbséget kapna a földesúri előjogokkal szemben. Győry ragaszkodott hozzá, hogy ezt a pontot mint az úrbérrendezési irányelvek egyik fontos elemét a törvényszék ítélete is tartalmazza. Bírálta a főjegyzőt e javaslata miatt, és amikor Perczel a megyei magisztrátus és a megyei törvénykezés védelmében kezdett beszélni, a királyi biztos összeesküvéssel vádolta őt és a főjegyzőt; Caramelli Perczeit meggondolatlannak és rosszhiszeműnek mondta, mire az a gyűlést elhagyni kényszerült. A táblabírók már korábban távolmaradtak a gyűlésektől, mert a tábornak jelenlétét a jog és a lelkiismereti szabadság fenyegetésének tekintették. A november 4-i közgyűlési jegyzőkönyvben a bonyhádi törvényszéki üléshez még megjegyzik, eljött az ideje, hogy megvizsgálják, a törvényszék mennyiben jogosult önálló ítélkezésre, s mennyiben cenzúrázhatják azt kívülről. A kérdés kivizsgálásával bizottságot bíznak meg gróf Stirum Limburg vezetése alatt. A bizottság már november 7-én előterjeszti jelentését. A magisztrátus jelentése alapján készült a már említett javaslat a helytartótanácsnak, hogy a parasztmozgalmak lecsillapítására kiküldött királyi biztost hívják vissza. Az időközben befutott jelentésekből - a megye szerint - ugyanis kitűnik, hogy a helytartótanács június 29-i rendelkezését (a királyi biztos kiküldését) a megye megfelelően fogadta, kihirdette és végrehajtotta, s mint a jelentések is jelzik, részben az alattvalók teljes megelégedésére, hiszen a korábbi békés állapothoz tértek vissza, ezért a katonaság jelenléte a megyében fölösleges. A megyének vissza kell kapnia korábbi jogait, és a parasztságról való gondoskodást ismét a megyére kell bízni. Külön hangsúlyozzák, hogy a megye földesurai és magisztrátusa a kereszténység ellenségeitől elnéptelenített vidéket, jóindulattól vezéreltet328