Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

ve, ismét betelepítették és földesúri jogaikat igen enyhe mértékben érvényesítették. A kedvező bánásmódban részesült parasztok földesuraik engedékenysége folytán jelentősen hozzájárultak a királyság gazdagodásához. A magisztrátus és a földesurak parasztjaikkal szemben a megmozdulások ellenére továbbra is kedvező magatartással viseltetnek, és ezért kérik, hogy a függőben levő kérdések tárgyalását és előbbrevitelét bízzák a megyére. ígérik, hogy a parasztok ügyében, éppúgy mint eddig, a királynő szándékának megfelelően fognak eljárni. A kapott súlyos sebek miatt azonban a további tárgyaláson nem óhajtanak részt venni és újonnan indított tárgyalásokba sem fognak beszállni. 28 (A királynő 1766. november 17-i rendelkezése alapján a tábornok a későbbi törvényszéki tárgyalásokon már nem vehetett részt.) - Ilyen incidensek miatt a hőgyészi úrbéri tárgyalás ítéletét az előirt bírói jelenlét és a szokott figyelem nélkül olvasták fel és a következő napon (október 25-én) letisztáztak. A királyi biztos ezután elrendelte, hogy az ítéletet a törvényes kihirdetési eljárás hiányában is továbbítani kell a helytartótanácshoz. Az újbóli átolvasás után a megyei főjegyző megállapította, hogy a biztos az ítélet szövegébe újabb jobbágypanaszokat vett fel. Mivel a táblabírók már mind eltávoztak, a szükséges változtatást az ítélet szövegébe már nem lehetett felvenni. Ezt tartalmazza a megyei magisztrátusnak a megyei közgyűlés elé terjesztett jelentése. Győry már október 27-én küldte el jelentését a hőgyészi uradalom úrbérrendezésének törvényszéki eljárásáról.

29 Eszerint az uradalom 21 község szerződését terjesztette be, Nagyvejkéé és Kisvejkéé hiányzott. A szerződéseket pontról pontra haladva vizsgálták át. Beható vizsgálat alapján megállapították, hogy mind formájukban, mind tartalmukban igen különbözőek. A benyújtott huszonegy szerződésből tizenhét csak listának tekinthető, amelyben az uradalom a jobbágyok kötelezettségeit sorolja fel. 30 A jogi formalitásoknak nem tesznek eleget. Maradandó kötelezettségekről nem beszélhetünk, mert az uraság a feltételeket állandóan változtatta. A szerződések tehát jelenlegi formájukban nem erősíthetők meg. Az állandó változtatás után ideje volna egy egyszerű szabályozást mérlegelni és bevezetni. (Erre 1767. január 23-án került sor!) Győry megemlíti még, hogy egyik-másik telepítési szerződés a telepeseknek szabad vallásgyakorlatot és prédikátor alkalmazását engedélyezi, és sokan ezen ígéret alapján telepedtek meg itt. Ilyen törvényellenes engedményeket nem lenne szabad tűrni. TMÖL IV./A./l./a, Prot. Cong. 1766.11.04, ( 634.p.). MOL, C 59, E. rész, 45. csomó, Tolna 1766.10.27. A törvényes formáknak megfelelő szerződések lehettek: Hidegkút (1736?), Kölesd (1722?), Mucsi (?), Závod (1731?). 329