Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

kívánják, a megyei törvényszékhez is fellebbezhetnek; azonban figyelmeztetni kell őket, hogy az eljárás befejezéséig a vitatott kötelezettségek teljesítésével és az előírt engedelmességgel tartoznak az uraságnak. A panaszok begyűjtését Bonyhádi (Perczel) Tamás járási főszolgabíróra bízzák, aki aztán jelentést tesz a begyűjtött panaszokról. A főszolgabíró jelentése szerint a parasztok panaszaikat a megyei törvényszéken nem kívánják személyesen előadni. - A panaszfelvételnél irányvonal lehetett volna az a kilencpontos kérdőív, amelyet már korábban, 1765. október 31-én bocsátottak ki. 1766. július 29-én Szvetits Jakab helytartótanácsi tanácsost több megye (Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém, később még Sopron) királyi biztosaként megbízzák a jobbágymozgalmak lecsillapításával, az úrbérrendezés meggyorsításával és úrbéri ügyeknél a megyei törvényszéki ülések vezetésével, királyi társbiztosként azonos felhatalmazással mellé adják Győry Ferencet, aki előbb Baranyában, majd Tolnában vezeti az úrbérrendezési munkálatokat. 23 Már augusztus 11-én Szvetits Ozorán elnököl az Eszterházy-birtokokon lezajlott jobbágymegmozdulásokat tárgyaló úrbéri pereknél, szeptember 29-én, majd október 7-e és október 25-e között Bonyhádon Győry tölti be az elnöki tisztet, és helyetteseként az ülésen megjelenik gróf Caramelli, a parasztmozgalmak miatt Tolnába helyezett karhatalom parancsnoka. Bonyhádon a hőgyészi uradalom jobbágyainak Bonyhádi Tamás által begyűjtött panaszait tárgyalták. Az ülésen részt vett Dőry, a megyei alispán, továbbá a főszolgabírók és a megyei esküdtek. Fontos szerephez jutott Perczel József bonyhádi földbirtokos (Perczel Tamás apja) és a megyei jegyző, Nedeczky Mihály. Noha a főszolgabíró jelentése szerint a parasztok nem kívánták panaszaikat személyesen a törvényszék előtt előadni, Győry az érdekelt falvak bíráit és esküdtjeit is berendelte a tárgyalásra. Ez a megyei magisztrátus által elképzelt ügymenetet alaposan felforgatta. "Tolnából ugyanis az ott működő királyi biztos, Győry Ferenc, 1766. okt. 26-án jelentést küldött a királynőhöz, és elpanaszolta, hogy megbízatásának teljesítése elé Nedeczky Miklós (helyesen: Mihály) főjegyző s Perczel József földbirtokos nehézségeket gördítenek. A főjegyző e megyei ítélőszék tárgyalása alkalmával állandóan beleszólott az ő beszédébe, amidőn pedig arra kérte, hogy ne tegye ezt, távozással fenyegetőzött, majd amikor felolvasta a megyei ítélöszéken az ő elnöklete alatt hozott ítéleteket, ezek ellen a főjegyző kifogást emelt, Perczel pedig azt a kijelentést tette, hogy a királyi biztos nem törvényes elnöke a megyei ítélőszéknek, és azután az ülésről eltávozott. A Tolnában történtekről jelentést tett Győry a helytartótanácshoz is, és elégtételt követelt a rajta, mint a király szeTMÖL, Prot. Cong. 1766.09.11. (593.p.). 326