Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

nem ejtett szót. Tolna megye március 10-én Simontornyán tartotta közgyűlését, ezen a királyi rendeletet megjegyzés nélkül felolvasták.

20 Tolna megyében a jobbágyok életviszonyai sok megyéénél kedvezőbbek voltak. A megyei urbárium Somogy (1715) és Fejér megyében (1725) - a megyei urbáriumok tulajdonképpen ajánlások és a terhelhetőség mértékét akarják szabályozni - egy egész telek igás robotját heti egy napban, azaz évi 52 napban határozták meg, a Tolna megyei urbárium (1725) évi 12 nap igás robotot javasolt. (Baranya megye urbáriumát nem találtam.) Tolna megye telepeseinek kedvező kiindulási helyzetük volt. Az elnéptelenedett megye betelepítésére a földbirtokosok a parasztok számára előnyös, robotmentes szerződéseket adtak, illetve a robotot nem nagy terhet jelentő pénzzel váltatták meg. Csak magángazdaságuk (az allódiális gazdaság) kiépülésével vezették be az uradalmak az igás és gyalog robotot. A különböző uradalmaknál e tekintetben is jelentős különbségek voltak: egyes helyeken egyáltalán nem írtak elő robotot (Dunaföldvár), vagy az adómentes évek letelte után a 12 napi robotot követelték meg (Kakasd), vagy a vármegye által ajánlott 12 napot is túllépték (Paks, Györköny). Ezzel szemben a Dunántúl nyugati megyéiben, amelyekben a parasztok a török hódoltság éveiben is jórészt telkükön maradtak, a robotterheket akár heti 2-3 napra is megemelték, - ez volt az 1765-ös jobbágymozgalom fó kiváltó oka. A Tolna megyei Eszterházy-birtokokon 1766-ban meginduló jobbágymegmozdulásokat nem a robotterhek, hanem egyéb okok (a kocsmálási jog megvonása, az uradalmi tisztek kegyetlenkedései) váltották ki. 21 A szerződéses jobbágyok itt 12 napot robotoltak. A Mercybirtokokon ebben az időben nyugalom volt, az egész telkes évi 10 nap igás robotot teljesített, a hőgyésziek csak ötöt, néhány község pedig jelentősebb pénzváltság árán szabadult meg tőle. Néhány falu (Mucsi, Závod, Felsőnána, Kistormás, Kalaznó, Varsád) 1737-es lázadását már említettük, az akkori kemény büntetés is a parasztok kedvét vehette egy újabb megmozdulástól. Az 1766. június 2-i megyei közgyűlésen felolvassák a helytartótanács május 12-i határozatát, - a korábbi határozat megismétlése, - hogy a parasztok panaszait az uraság ellen először az úriszéken, majd a megyei törvényszéken kell tárgyalni ill. revideálni, és úrbéri ügyekben is ezen a módon kell eljárni. 22 A megye különös módon értelmezi ezt a rendelkezést: egy szolgabíró feladatává teszi a jobbágypanaszok összegyűjtését; a panaszokat ezt követően megtárgyaljak az úriszékek, s ha a parasztok ...TMÖL, Prot. Cong. 1766.03.10 (518.p.). 1. a 16. sz. jegyzetet, Hadnagy... TMÖL, Prot. Cong. 1766.06.02. (539.p.) és 1766.07.10 (565.p.) 325