Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Timár György: Tolna vármegye templomos helyei • 277

foglalkozó rész feldolgozásában a „lokálpatrióta" hely- és forrásismerete szerencsésen mutatkozik meg. Mindebből nyilvánvaló, hogy jelen dolgozatunkban nem úttörő munkát végzünk. Koller ezt már elvégezte, Ortvay és Kammerer Ernő pedig a Koller által készített lokalizálás hiányosságait újabb kutatások nyomán igyekeztek megszüntetni. Azonban az Ortvay féle kötet kiadása óta eltelt majd száz esztendő alatt megszületett újabb kiadványai indokolttá tették az újra feldolgozást. A történeti földrajzban a valóban elsőnek mondható, és így a legalapvetőbb, Csánkinak az egész megyére útmutatást nyújtó műve is csak Ortvay kötetei után pár évvel került nyomdába. Szabó Dénes dolgozata a dömösi adománylevélről a regölyi föesperesség feldolgozásához teljesen új nézőpontot biztosít. Ugyancsak sokban segítenek a török defterkiadások. Tolna megye földrajzi neveivel kapcsolatos gyűjtemények a lokalizáláshoz biztosítanak adatokat. De ezeken kívül is számos olyan kiadvány áll ma már a kutató rendelkezésére, amelyek annak idején Kammerernek még nem lehettek segítségére. A Regölyi Archidiakonátus. Az archidiákonátusok születéséről, a királyi vár megyéivel való szoros kapcsolatukról már meglehetősen bő irodalom szól. Ezekről itt eltekinthetünk. Azonban mégis meg kell emlékeznünk a koppányi hercegi birtok és a regölyi föesperesség, valamint dömösi prépostság tolnavármegyei birtokainak semmiesetre sem véletlenszerű területi egybeeséséről. Már korábbi dolgozatomban kifejtettem

9 a koppányi birtok és a regölyi föesperesség területével kapcsolatos nézeteimet. A regölyi archidiakonátus a mai Tolna megyéből a Kapós és a Sió vizétől Ny-ra elterülő vidéket, valamint a megye Dombóvártól D-re fekvő kiszögellését foglalta el. Ennek folytatásaként a mai Baranya megyéből a Baranya-csatorna vízrendszerének a Ny-i része tartozott a regölyi fóesperességhez. A jelenlegi Somogy megyéből pedig e területhez csatlakozott a megye K-i szegélyén egy sáv. Ez, — ha leszámítjuk belőle Dombóvártól D-re eső vidéket — voltaképpen azonos a Györfíy által Koppányi Hercegi Uradalomnak nevezett területtel.

10 Ugyanakkor e terület — megint csak leszámítva a Dombóvártól D-re eső vidéket — megközelítőleg azonos az Almos herceg által a dömösi prépostságnak adományozott Tolna és Somogy megyei birtok körzetével. Mégis azzal a kiegészítéssel, hogy ehhez a dömösi birtokadományhoz tartozik még néhány helység Somogy megyéből.

11 Nyilván a dömösi prépostságot alapító Álmos herceg a kényszerű emigrációjáig az egykor lázadó Koppány féle birtokot uralta hercegsége címén. Sásd (községtörténeti monográfia), szerk: Füzes Miklós. Sásd, 1982. 101-109.p. Györfíy Gy: István király és műve, a 118. oldalon lévő térképvázlat. Lásd Szabónál, az 57. oldalon lévő I. sz. térképmelléklet. 279