Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263

A vármegyére nem csupán a hadiadó terhe hárult, hanem el kellett szenvednie az áthaladó császári csapatok okozta károkat, sőt a hadsereg utánpótlását biztosító ökörfogatok téli elhelyezéséről is gondoskodnia kellett. Ez esetben Johannes Walter és Manzador parancsnokok szerelvényei érkeztek a megyébe. A földvári járásra szabott 63 szekér és 129 hajcsár ellátásából Paks is kivette részét 3 szekér és 6 hajcsár fogadásával.

25 Ezen a megyegyűlésen történt meg az elszámolás a tolnai gabonaraktár prefektusával a megyéből beszállított gabona mennyiségéről. A felsorolásban külön szerepel Paks rác (Pax Ratzen) és magyar része (Paxc Hungarn). A termés nagyságából lehet következtetni az elvetett gabonamag mennyiségére, a művelés alá vont területek kiterjedésére. A kétszeres búza, árpa, zab és köles összesen 11258 3/4 pozsonyi mérő termést hozott. Mivel a vetőmag e korban háromszoros-négyszeres hozamot produkált, ez a mennyiség négyszeres hozamnál 2815, háromszoros hozamnál 3753 mérő vetőmagot jelentett megyei szinten. Mivel 1 hold földbe 2 pozsonyi mérő magot vetettek, a művelt föld nagyságát 1408-1875 hold körül határozhatjuk meg a megyében. A gabonaraktárba az összes termésnek mintegy 35 %-át szállították be. A kölest kivéve a gabonafajtákból együttesen 3920 7/8 mérőt, amelyből Paks 201,5 mérőt (búza 105, árpa 39 l/8,zab 57 3/8 mérő) teljesített, ami az összes megyei gabonaszolgáltatás 5,14 %-át tette ki. Paks minden gabonafajta mennyiségét tekintve az első hat helység között található, bár hozzá kell ehhez tennünk, hogy a terhek nagyobb hányadát a paksi rácok viselték.

26 Amennyiben a fenti megyei arányokat mérvadónak tekintjük, a megtermelt össztermés mintegy 600 mérőnyi lehetett Pakson, a vetőmag ennek negyede vagy harmada, tehát 150-200 mérő, a művelt földterület pedig 75-100 hold. Az 1698. dec. 15-16-án Tamásiban tartott megyei közgyűlés az első, amelyről szabályos jegyzőkönyv maradt fenn. Ezen is részt vett Daróczy István mint paksi örökös főkapitány és postamester. Úgy tűnik, 1698ban Dallos András Györgyöt megerősítették tisztségében.

2 1699. febr. 9-én viszont leköszönt. Ez összefüggésben lehetett azzal a ténnyel, hogy TMÖL. Kjkv.20., Várady 8.p. (7.regeszta) 26 TMÖL. Kjkv. 24-26.p., Holub 1974.29.p. (O.L. Acta subdelegatae commissionis Budensis N°lll-re hivatkozva). A Holubnál szereplő számadatokat pontosítani kellett.., TMÖL. Kjkv.25. szerepelteti Paks részletes szolgáltatásait. Búzából Paksnál többet Döbrököz (250), Símontornya (234), Grábóc (150), Földvár (130) és Tamási (117) szolgáltatott pozsonyi mérőben számolva. Árpából Rác-Ozora (88 1/4), Tamási (78 1/4), Grábóc (74 1/2), Janya (74 1/4) és Újpalánka (43 1/4) előzi meg Paksot, zabból pedig csak Simontornya (145), Döbrököz (140) és Földvár (60)., Várady 1 l.p. (19.regeszta) 27 TMÖL. Kjkv.19., Holub 1974.56.p., Várady 8.p. (3.regeszta) 268