Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

rója meg a testvéri közösség 2-3-szor, s ha ez sem használ, legyen átkozott, mint az áruló Júdás. Fogadalmunkat kényszer nélkül tesszük, amit aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősítjük." • • • A Letopis 42-43. oldalain a legelső aláírók némelyike, köztük az első: Stirenij igumen, teljesen ismeretlen, akik nem illeszthetők be az eddigi jegyzékekbe. A legutolsó aláírás 1815-ből származik (Teodosij jeromonach). Úgy tűnik, hogy ezután, általam ismeretlen ok folytán, nem hitelesítették aláírásukkal az 1729. évi regula tudomásul vételét. O.K. Mile protodiakonus grábóci emlékeit idézve elmondta, hogy „Kolko manastira, tolko domaci obiőaja" (Ahány kolostor, annyi házirend). Azt is tőle tudom, hogy „Svaki manastir ima svoj tipik" (Minden kolostornak megvan a maga szabályzata). Sőt, ismert volt az a mondás is, hogy: „ Saját szabályzatoddal ne menj másik kolostorba I" - De ott, Grábócon már nem találkozott a szerzetesi élet írásos szabályozásával. A 19. század második felében nemcsak egyes szerzetesek katolizálása (sőt, Crvenkovic jeromonach már 1843-ban kilépett a rendből, minthogy katolizált) jelezte a lazulást, a liberalizmus terjeszkedését, hanem : „Népünk lelkileg is elhidegült, és némely szerzetesétől is, akik sötét lelkülettel demoralizálják. "

2 Rossz fényt vet a kolostorra Krunic Savó vikárius sikkasztása: 1838-ban 25 akó bor árbevételével meglép és egy Karlovác környéki zárdában húzza meg magát.

30 A 19. század utolsó negyedében a grábóci Krónikát tanulmányozó Krasic szerzetespap bizakodó hangot üt meg: „Mostanság, hála Istennek, kezd megszűnni ez a gyalázat a grábóci kolostorban. "

31 De: nem telik el nagy idő, amikor a szentendrei pópa 28 éves fia, grábóci szerzetesként a gazdaságvezetői poszton könnyelműen költekezik, adósságokat halmoz fel, s a felelősségre vonás elől a halálban keres menedéket. 1898-ban főbe lövi magát.

32 4. A szerzetbe lépés korlátai Kezdetben csak az egyházi szabályok voltak mérvadók a szerzetesrendbe lépés kritériumaként. A 17. század derekán Grábócon hatvan szerzetesről is tudósít a Letopis. A török kiűzése utáni első években sem korlátozták a létszámot. Később a vármegye - a bécsi udvar határozott Krasic... HL 95.p. MG 6.doboz, sz.n. Krasic... ÜL 95.p. TMÖL Szálka halotti anyakönyve. 1898. 32. augusztus 15-i bejegyzés. 25