Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

„HA TESTEDZŐ GYMNASTIKÁT ŰZÜNK, FRISSEK ÉS ÉLETREVALÓK LESZÜNK" A négy évfolyamú gimnázium diákjai heti 2 órában „az ifjú testének fejlődésére oly jótékony hatással bíró testgyakorlatban részt vettek". 1873-ban a „tornászat"-oi már besorolták a „kötelezett tárgyak" rendjébe. Az egyházi iskolákra kiterjesztették az állami ellenőrzést, erre először 1885-ben került sor Bonyhádon. Ekkor a tankerületi fóigazgató elismerését fejezte ki az iskola „ szellemi életét illetően ", de követelményként sürgette torna- és rajzterem felépítését. Első lépésként 1886-ban az osztályok délelőtti órarendjébe helyezték a „testgyakorlat"-ot: „a torna mint rendes tantárgy taníttatik, és ha esős idő van, létezik egy fedett helyiség a lépések gyakorlására"

26 A következő feladatot „már tovább elodázni nem lehet", rövidesen fel kell építeni a két szaktermet. Ebben az évben - 1886-ban - érkezett Forberger Bonyhádra. Kiderült, hogy a harmincéves daliás fiatalember kiváló vívó, úszó, turista; ért a teniszezéshez, s a bonyhádiakat ő ismertette meg a kerékpározással. A történelem-német szakos tanár fontosnak tartotta, hogy a fiatal generáció - a kézügyesség fejlesztésé kívül - a test tudatos ápolására is késztesse. Meggyőződéssel vallotta: „Ha testedző gymnastikát űzünk, frissek és életrevalók leszünk" 21 A „ testgyakorlat "-ot eddig fiatal helybeli tanítók külső óraadóként tanították. Forberger mind a négy évfolyamban mostantól örömmel vállalta ezt a feladatot. Az őszi és tavaszi hónapokban az iskola tágas udvarán tartotta az órákat. Marhauser Imre igazgató gondoskodása nyomán a hatalmas, árnyas ligetben lelkesen mozogtak, játszottak a fiúk: a madárdaltól hangos fák között - Illyés Gyula sorait idézve - „ van egy-egy hárs is" az „illatjuk bárányfelhőként lebeg", a lombkoronák között pedig ott ragyog "a bonyhádi gimnazista ég".

2B Forberger egy éves továbbképzéssel - mai szóhasználatban: levelező tagozaton - megszerezte a hivatalos jogosítványt a testnevelés tanításához. Államsegéllyel és társadalmi összefogással 1893-ban fél év alatt felépült Bonyhádon Tolna megye első sportcsarnoka. A 20 x 20 méteres alapterületű és 5,5 méter magas, tehát 240 m

2 és 1320 m

3 nagyságú csarnok „mind szilárdságát és külső formáját tekintve, mind belső berendezését nézve a legszigorúbb követelményeknek is megfelel. Bárki látogassa meg intézetünket, örömmel szemléli a külsőleg impozáns, belső felÉvkönyv 1886-1887. 6.p. Forberger: A rajz... lO.p. Illyés Gyula: Bonyhádi ég c. költemény 156