Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

szerelésében pedig célszerű tanítási helyiségeket" - írta jogos büszkeséggel jelentésében Gyalog István igazgató.

29 A TORNACSARNOK AVATÓÜNNEPÉLYE 1893-BAN Forberger lelkesedése szinte nem ismert határokat. Az új tornacsarnok további ötletek megvalósítására serkentette. Télen jégpályát készíttetett a gimnázium udvarán, ahol 1 forintos bérlettel egész télen korcsolyázhattak a diákok. Minden tanév végén bemutatta nagyszabású nyilvános tornavizsgán tanítványai teljesítményét. Az eseményt megelőző délutánon cigányzenés utcai toborzással csalogatta Bonyhád közönségét a sportbemutatóra. Több száz vendég élvezte a diákok mozgáskultúráját, megismerkedett az új sportszerek használatával és az egyes sportágak követelményeivel. Forberger ezzel elindította a bonyhádi sportéletet. Visszaemlékező tanítványa szerint „Fon" fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott a tornateremben és a játéktéren: „Amikor kettősrendeket, szabad- és szergyakorlatokat, vagy hajszálpontos felvonulásokat vezényelhetett rézsípján, avagy az ütemeket csattogtatta a bot- és buzogánygyakorlatokhoz, valósággal csillogott a szeme a gyönyörűségtől. Egy pillanatig sem kételkedett, hogy az ő osztályai a torna mezején verhetetlenek. És ezt a meggyőződését egyáltalán nem titkolta"

30 III. TÁRSADALMI EGYESÜLETEK ÉLÉN A kiegyezés évében (1867) a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József szorgalmazta a helyi „önkéntes népművelési egyletek" megszervezését. A Völgységi járás székhelyén, a hatezer lelkes Bonyhádon az azonos társadalmi réteghez tartozók, az azonos érdeklődésűek, vagy bármi más módon egymáshoz kapcsolódó egyének társadalmi szervezeteket hoztak létre. Az indulással együtt járó próbálkozások, átalakulások és újjászerveződések eredményeképpen a 19. század végén Bonyhádon 25-30 egylet tevékenykedett. A gazdasági fellendülés jele a Segélyegylet, a Takarékpénztár Részvénytársaság, a Kereskedelmi és Iparkör, az Általános Ipartestület, a Kisiparosok Egyesülete, a Bonyhádi Tenyésztési Egylet, a Tejszövetkezet, a Bonyhádi Villanyvilágítási Társulat létrejötte. A szakmai összetartozás és érdekvédelem erősítésére alakult meg a Polgári Kaszinó, a Bonyhádvidéki Tanítóegyesület, a Völgységi Járási Jegyzőegylet. A közéletet színesítette a Bonyhádi Olvasóegylet és Társaskör, az Iparos Társaskör, valamint a Katolikus Olvasókör. A közérdeket szolgálta az Önkéntes Tűzoltóegylet. Egyházi és szociális társulás volt a Chevra Kadisa, az Izraelita Betegsegélyező Egylet, az Izraelita 29 Évkönyv 1894-1895. 169.p. 30 Schreck...97.p. 157