Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

tanárok nem riadtak meg ettől a feladattól. Marhauser Imre, Gyalog István, Beké Anor, Róth Aladár írásai mellett ott találjuk Forberger László dolgozatát is. Az április IV címen 1903-ban közreadott esszéjellegű tanulmány Forberger európai látókörét, reális történetszemléletét és hazafiúi hűségét bizonyítja. íme néhány gondolat a dolgozatból: „Másutt a franczia forradalom eszméinek megvalósítása tisztán közjogi kérdés volt, addig nálunk a reformoknak jogi, közgazdasági térre kellett kitérjedniök. Ugyanis a Habsburg birodalomban a magyar nemzetet szegénnyé, gyengévé, tehetetlenné akarták tenni, hogy nyakas ellenállását megtörjék... Nem képzelhetünk el független Magyarorszáot, mely anyagilag is föl ne virágoznék." A hazai helyzetkép és társadalomrajz felvázolása után a szerző bemutatja a két „hatalmas vezérembert". Széchenyi István eszméi nyomán „a nemzet felbuzdult, visszanyerte önbizalmát, s lázas tevékenységével igyekezett megvalósítani nagy fiának jelszavát: Magyarország nem volt, hanem lesz". Kossuth Lajos „a gazdasági felvirágzás fő feltételét az ország közjogi függetlenségében, a bécsi kormány alóli felszabadításban kereste: független, hatalmas Magyarország!" Az áprilisi törvényekkel „született meg jogilag az új Magyarország. A nemzet nem fegyverrel csikarta ki kívánalmaink teljesítését, hanem önérzetesen, százados jogaira támaszkodva. A várva-várt reformok az egész országot lelkesedéssel töltötték el... Sajnos, a gyenge, erélytelen a beteges király (=V. Ferdinánd) hozzáfogott hazánk leigázásához... Véres, de dicső küzdelmek napjai köszöntöttek be hazánkra. A szabadság lobogója alatt küzdő honvédeinket, ... a szabadságát védő országot leigázták... Szomorú elnyomás napjai következtek, ... de a nemzet jogairól le nem mondott. 1867-ben a kibékülés létrejött, 48-iki törvényeinket ismét visszaállították, ... s nemzetünk jelen virágzásainak alapját képezik. "

15 A NÉMETTANÁR A bonyhádi algimnázium mind a négy évfolyamában tanították a magyar, a latin és a német nyelvet. A két idegen nyelv nagyon megterhelte a falusi népiskolákból érkező, a magyar nyelvtan alapjaival is küszködő diákokat. kz iskola könyvtára német szakkönyvekkel és szépirodalmi alkotásokkal jól el volt látva. Igen gazdag - latin, görög, héber, német, angol, francia, olasz - szótárkészlettel is büszkélkedhetett. Forberger tanár úr meggyőződése szerint ,,a nyelvek képezik az oktatás főtárgyait: méltán, mert a lélek müveléséhez, úgy az értelmiérzelmi, mint a képzeleti oldalát illetőleg a legáltalánosabb eszközöket Forberger László: Április 11. In: A bonyhádi algimnázium értesítője az 1902-03. tanévről; Bonyhád, 1903. 3-1 l.p. 152