Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

nya megyei allevéltárnok, Laskó Ernő Temesvár szabad királyi város levéltári segédje és Kovách Aladár Tolna megyei allevéltárnok. Bár ez utóbbinak minden képesítése adott volt a folevéltámoki hivatal betöltésére és 16 év óta, tehát 1888-tól szolgált a vármegyénél, mégsem ő, hanem Földvári Mihály nyerte el a folevéltámoki tisztet. Kovách Aladár allevéltárnok teendőül Wosinsky Mór halálát követően megkapta a múzeum irányításának feladatát is. Amikor Földvári Mihályt 1919 őszén politikai okokból félreállították, Kovách Aladár lett a vármegye főlevéltárnoka is. A múzeum épületében mennyezetig érő fa állványokon, vasajtókkal elzárt helyiségekben őrizték a levéltár legféltettebb értékeit. A múzeumi elhelyezés azonban csak átmeneti megoldást jelentett, mert az iratok mennyisége évről-évre gyarapodott. Az 1920-as években a vármegye megvásárolta a megyeháza melletti épületet és azt is levéltár rendelkezésére bocsátotta. Ettől az időtől kezdve közel 30 éven keresztül három épületben őrizték Tolna megye levéltári iratanyagát. A levéltári létszám növekedése sem tette azonban lehetővé a korábbi időszak rendezési elmaradásainak pótlását. 1916-ban a belügyminiszter megbízásából Komáromy András országos levéltárnok vizsgálatakor a levéltárban kifogástalan rendet állapított meg.

64 Valóságban azonban a levéltárosok egyre gyakrabban nem a szakterület művelését, szakismeretek hasznosítását, hanem a közigazgatás mindennapi ügyintézését végezték. Különösen így volt ez dr. Hadnagy Albert folevéltámoksága (19261967) alatt. Pedig szakismerete, felkészültsége jóval többre tette volna hivatottá, mint a vármegyei tisztikar csökkentése miatt évtizedeken keresztül előadói feladatok ellátására. Amikor 1926 július 1-én négy pályázót megelőzve elfoglalhatta a nyugdíjba vonult Kovách Aladár helyét kinevezésében nagyot nyomott a latba dr.Dőry Ferencnek az Országos Levéltár igazgatójának szakvéleménye: amelyben eddigi végzettségét, a bécsi Magyar Történeti Intézetben eltöltött másfél évét, eredményes szakvizsgáját méltatta: a jelölt „ nemcsak közigazgatási, hanem tudományos téren is megüti azt a mértéket, melyet Tolna vármegye az újonnan kinevezendő főiévé hámokkal szemben fölállítani kíván. ",

65 A vármegye azonban központi kérdésnek ekkor a Nagyatádi-féle földreform ügyeit; az un. OFB.-akták ügyintézését, az útlevélés kivándorlási Föglein.... 88. p. Gutái Miklós: Ki volt dr. Hadnagy Albert? Levéltári füzetek 1. Szerk. Dobos Gyula Kiadja: TMÖL Szekszárd, 1991. 7-12.p. 131