Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115

Ugyanebben az évben a kormányszék jelezte, hogy a régi iratok feldolgozását (rendezés, lajstromozás) kővetően a lajstromozói állást meg kell szüntetni és a levéltári feladatok elvégzése ettől kezdve a notoriátus feladatává válik. Mivel a beosztott írnoki helyet is megszüntették, Lengyel félve attól, hogy a régi iratok feldolgozását követően munkahelye megszűnik, ezért abbahagyta a régi iratok lajtromozását. A vármegye mivel nem akarta elveszíteni felkészült és szorgalmas munkatársát, egyszerűen ettől az időtől kezdve nem küldött jelentést a levéltárban folyó munkáról és az elért eredményekről. Lengyel János pedig még évekig felsőbb engedély nélkül- folytatta munkáját. Később Esterházy Károly főispán megerősítette tisztében, tb. főjegyzővé is kinevezte, de kancelláriai engedély hiányában levéltáraoki kinevezést nem kaphatott

47 Lengyel János 1833-tól bevezette az iktatókönyvet. Egy feljegyzés szerint 1836-ban is ő volt a levéltár gondozója, de csupán a naponta beérkező ügyiratokat lajstromozta, iktatta. Végül Lengyel János megszakítás nélkül közel 30 évig (1814-től 1843-ig) látta el a lajstromozóként a levéltárosi teendőket, de levéltárnoki kinevezést nem kapott. Az 1840-es évektől sokat betegeskedett, munkáját már maradéktalanul ellátni nem tudó Lengyel János helyett 1843-ban a vármegye Angyal Jánost bízta meg a teendők ellátásával A megfelelő előképzettséggel nem rendelkező Angyal Jánosnak túl nehéznek bizonyult a korábbi rendezési szisztéma megértése, mint a vármegyének írott panaszában elmondja, a korábbi lajstromozó neki semmit annak rendje és módja szerint át nem adott, meg nem mutatott, „titkos lajstromozási módját kívántam kitanulni", mint kiderült, az iratokat, köteteket leporolta, letisztogatta és „ ujj rendszerbe szedte ". Ezek után valószínűleg nem látva eredményt, nem remélhette a levéltári anyag gyors rendezését, bepanaszolta elődjét, Lengyel Jánost, mint a hiányosságok okozóját, valamint az őt nem jó szívvel fogadó és teendőiről fel nem világosító elődöt.

48 A panasz kivizsgálására a közgyűlés Ujváry József pécsi tb. kanonok, szekszárdi esperes, táblabíró elnökletével, Benyovszky Károly táblabíró, Moravcsik Endre főszolgabíró-segéd esküdtje, Tóth István tiszti alügyész valamint Angyal János részvételével egy választmányt jelölt ki. A bizottság vizsgálati anyaga részletesen felsorolta a regesztálatlan iratokat, a számozatlan jegyzőkönyveket, a törvényszéki ügyekhez segédlet mely évig készült stb. Hiányosságként szerepeltették 1704-1713 közötti közgyűlési jegyzőkönyveket, tehát olyanokat is, amelyek hiánya a XIX. században tevékenykedő lajtromozói tevékenységgel össze sem függhetett.

49 Lengyel János részletes igazoló jelentést készített, amelyből kiderült, hogy a hiányosságok oka csak betegsége. Több mint Föglein... 84. p. TMÖLKjkv. 1878/1843. TMÖLKjkv2715/1843.(közgyűlési száma: 850) 126