Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Dobos Gyula: Tolna megye levéltárának története 1950-ig • 115
lakás szomszédságában. II. József időszakában a lajstromozóként működő aljegyző szintén az épületben lakott. 30 II. József uralkodása alatt a vármegyéknél, így Tolnában is, külön kellett válogatni a jogügyi jellegű iratokat. Ezen régebbi aktákat, valamint a vármegyéknél kialakított alsófokú bíróságok iratait előírásszerűen jegyzékeitek, és a lajstromok egyik példányát a hétszemélyes táblához küldték fel. Tolna megye e segragiot (elkülönítést) egy felesketett lajstromozó, Forster Antal táblabíró és napidíjasok beállításával 1787. január 10-re hajtotta végre. Az 1713-1786 közötti időszakjogügyi iratait részbe tartalmilag csoportosították (ellentmondás, vizsgálat, per, megintés, végrehajtás, határbejárás, egyezség, osztály, kötelezvény, örökvallás, végrendelet stb.), a második kötet az indexet, a harmadik pedig a topológikus indexet tartalmazta. A háromkötetnyi lajstrom az Országos Levéltárba került. 31 Ennek a felosztásnak ma már nincs nyoma a levéltári anyagban, mint ahogy a lajstromok sem találhatók. Valószínűleg az 1800-as évek elején végrehajtott rendezéssel visszaállították az iratok eredeti rendjét. Amikor 1794. augusztus 7-én a tűzvész a város jelentős részét elpusztította, sikerült „ az ablakokon kidobálva megmenteni a protokollumokat és a iratkötegeket"'. 32 Majd a fedél nélkül maradt iratokat ideiglenesen Tolnán helyezték el. 33 Az újabb székház felépítése, bővítése hosszú ideig tartott. Ez összefüggött a kormányszékek nehézkes ügyintézésével, valamint az országosan gyakori vármegyeházi építkezések áttekintése miatti hatósági leterheltséggel. Meghosszabbította a folyamatot az a tény is, hogy az új épületekben már nem engedélyezték a tömlöc jellegű börtönöket, tehát a terveket módosítani kellett. Mindezek mellett a legnagyobb gondot a pénzhiány jelentette. Tolnáról Szekszárdra visszaszállított iratok az egykori vármegyei börtön cellájába kerültek. Amikor József nádor 1813-ban Szekszárdon járt, maga is megszemlélte az épülgető vármegyeházát. A levéltározási szempontból fontos új helyiség azonban még 1815-ben sem készült el. A megye a Helytartótanácsnak feliratában panaszolja: „A Leveles Tárunk szűke miatt más és a mostanyi Levél Tárnál sokkal nagyobb Leveles Tárnak építése okvetetlen szükséges volna" 3,4 A bővítés azonban akkor nem valósult meg. Amikor a Helytartótanács a wu. / ,. V . 31 Uo. 32 Uo. 78.p. Vö Kovách Aladár: Tolna vármegye székhelyének s székházának története In. Tolna vármegye közművelődési egyesülete évkönyve 1913.Szerk.Bodnár István (Továbbiakban: Kovách...) 34 Föglein 79. p. 122
